Banki elszámolás: pert vesztett az OTP


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla tisztességtelennek találta az OTP Jelzálogbank és az OTP Bank forinthiteles szerződéseit.


A másodfokú bíróság ítélete szerint a bankok 2010. november 27. és 2014. július 19. közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás elvének.

A felperes Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvényi felhatalmazás alapján azért indított közérdekű keresettel pert a pénzintézetekkel szemben, hogy a bíróság állapítsa meg: az érintett pénzügyi intézmények 2010. november 26-át követően közzétett, fogyasztókkal megkötött, forint vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződéseinél alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf), vagy a korábbi ászf-ek módosításai, amelyek az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást tettek lehetővé, tisztességtelenek és ezért érvénytelenek.

Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés esetén a bankoknak elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztóval, azaz hitelfelvevő ügyféllel szemben, akiknél az adott kikötést alkalmazták.

Jogtár csoport a Facebookon

Jogtárasok klubja néven új csoportot indítottunk a Facebook közösségi oldalán. A csoportban igyekszünk válaszolni a kérdésekre, információkat, praktikákat és hasznos tanácsokat megosztani. Emellett a felhasználóknak lehetősége adódik, hogy egymás között is megosszák tapasztalataikat.

Csatlakozzon Ön is hhozzánk >>

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a per tárgyai az ászf-ek azon kikötései voltak, amelyek egyoldalú kamat-, díj-, vagy költségemelést tettek lehetővé a bankok számára. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a bankok ászf-jeiben az ezekre vonatkozó pontok, illetve kikötések nem világosak, nem átláthatóak, nem egyértelműek, ezért tisztességtelenek és így érvénytelenek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.