Adóeljárások a bíróság előtt – perelhető-e sikerrel az adóhatóság?
Az adóeljárásokban elérthető peres sikerek a magyar adóhatóság által közzétett statisztikák fényében jelentenek igazi sikert.
A VI. Wolters Kluwer Jogászdíjra 2023-ban összesen nyolc kategóriában lehetett pályázni, a díjátadóra 2023. november 24-én kerül sor a Budapest Marriott Hotelben. Már hatodik éve töretlen, hogy van adójogi kategória, méghozzá nem csak hogy létezik ilyen kategória, de kiemelkedő a pályázók száma is. Az adójogi pályázatok – a megismerhető tartalmúak – egy kivételével adóeljárásokban elért sikerek történetei. Mindezen sikerek ugyanakkor a magyar adóhatóság által közzétett statisztikák fényében jelentenek igazi sikert.
A 202-2022 közötti statisztikák ezt mutatják:
2020-ban a közzétett adóhatósági statisztika értelmében az első fokon született döntésekkel szemben 5498 rendes jogorvoslati kérelmet, illetve kifogást terjesztettek elő (áthúzódó kérelmekkel együtt 6158), ebből 5447 érdemi döntés született – 4859 az alsófokú hatóság döntését jogszerűnek minősítette. Ugyanez a tendencia a rendkívüli jogorvoslat (felügyeleti intézkedés) esetében, itt 189 érdemi döntésből 161 esetben mellőzte az intézkedést a felettes szerv. A magyar adóhatóság sikerrátája 89,1% ezen szakaszban.
Ugyanakkor jogerős döntésekkel szembeni elsőfokú peres eljárásokban (szám szerint: 2490) az adóhatóság sikerrátája 77.6%, a Kúria előtti (elsőfokú bíróság jogerős döntésével szembeni) 539 megindított, ám 283 ítéletben az adóhatóság sikerrátája 70.5%.
2021-ben hasonlóak a számok: 6384 rendes jogorvoslat került benyújtásra a másodfokú adóhatósághoz címezve, 5782 érdemi döntésből 5125 jogszerűnek tekintette az adóhatóság döntését, sikerráta 88,5%. A bírósági szakaszokban az arányok elsőfokú eljárásokban az adóhatóság sikerrátája 873 ítéletre 77.8%, 248 ítéletre a Kúria előtt 71.3%.
2022-ben 5055 (áthúzódóakkal együtt 5526) rendes jogorvoslat került benyújtásra a másodfokú adóhatósághoz címezve, amely 5122 érdemi döntésből 87,7%-ban jogszerűnek tekintette az adóhatóság döntését. A bírósági szakaszokban az arányok elsőfokú eljárásokban az adóhatóság sikerrátája 640 ítéletre 79,8%, 197 ítéletre a Kúria előtt 62,2%%.
Pár beszédes szempont:
A fenti számokat árnyalja, hogy
- Az adózók által benyújtott jogorvoslatok és ennek folyományaként a bírói eljárások száma folyamatosan csökken, ez alatt nem csak azt értem, hogy az adóhatósági szakaszbeli jogorvoslatokhoz képest nagyon alacsony a bírósági felülvizsgálatok száma, hanem azt is, hogy azok száma is csökken az előző évhez képest.
- Az adóhatóság pernyertessége melletti másik oldal, az adózói pernyertességek szinte soha nem végleges pernyertességek, valójában vagy az adóhatóságot, vagy a bíróságot új eljárásra utasító döntés születik, amely megismételt eljárásoknak az eredménye feltehetően az adóhatóságok pernyertességi rátáját növelik. (2020-ban az elsőfokú bíróságok előtti eljárásokban 649 helybenhagyás mellett 122 új eljárásra utasítás szerepel, a Kúriánál ez a szám még szembetűnőbb: 283 ítéletből 110 helybenhagyás, 37 esetben az adóhatóságot, 127 esetben a bíróságot kötelezte ismételt eljárásra, 2021-ben 873 ítéletből 679 helybenhagyás 141 új eljárásra utasítás, a Kúriánál mindez 248 ítéletből 121 helybenhagyás 45 adóhatóságot, 38 bíróságot új eljárásra kötelező döntés született, 2022-ben pedig 640 ítéletből 511 helybenhagyó és 85 új eljárásra utasító jogerős döntés született, a Kúriánál 197 ítéletből 54 helybenhagyó, 46 adóhatóságot, 38 bíróságot új eljárásra kötelező döntés született.).
- A fenti adóhatósági pernyertességek melletti adózói pernyertességek folyományaként ugyan indulnak közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek is – ám rendkívül elenyésző számban. Így 2020-ban 11 közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per indult, illetve volt folyamatban a magyar adóhatósággal szemben – összesen 2.29 milliárd Ft (≈EUR 590,000,000) tőkekövetelést kívántak az adózók érvényesíteni – 5 per zárult le – két esetben az adóhatóság nyert, három esetben pedig permegszüntetésre került sor. 2021-ben 9 ilyen per volt folyamatban, egy zárult le, amely lezárult ügyben a 2.3 milliárdos (≈EUR 600,000,000,000) követelésből végül annak töredékét, 112 millió (≈EUR 288,000) forintot és annak kamatait ítéltek meg az adózó részére. 2022-ben 6 ilyen per indult – 5 ügyben elutasító ítélet született, egy ügyben egyezség keretében a magyar adóhatóság vállalta 3.000.000.- Ft (≈EUR 7720) kifizetését. Annak ellenére marad szinte láthatatlan ez a típusú eljárás, hogy az elhúzódó eljárások hatalmas költségkitettséget jelentenek az adózók részére.
- Az adózók által benyújtott keresetek egyre több esetben tartalmaznak – harmonizált jogterületek esetében – előzetes döntéshozatal iránti indítványt és/vagy alkotmánybírósági megkeresés iránti indítványt. Ha ennek a statisztikáját nézzük, akkor az Európai Bíróság előtt 2020-2023 folyamán 16 ilyen adójogi relevanciájú előzetes döntéshozatali eljárásban született döntés. Az Alkotmánybíróság bevonására is kínálkozik eszköztár: alkotmányjogi panasszal élhetnek az adózók és kérhetik adójogi jogszabályhely megsemmisítését (ez nagyon kivételes), illetve az általuk sérelmezett bírói ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását. Ugyanakkor nagyon ritka az eredményre vezető panasz.
A kérdés már csak annyi, hogy más országokban vajon ugyanezen a tendenciák?
A cikk szerzője dr. Kovács Orsolya – partner ügyvéd, Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda
