Bőnyi-ügy: újabb tanúkat hallgattak ki


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tanúkihallgatásokkal folytatódott csütörtökön a bőnyi rendőrgyilkosság ügyének tárgyalása a Szombathelyi Törvényszéken.


A hivatalos személy sérelmére elkövetett emberöléssel vádolt Győrkös István, a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet alapítója továbbra sem tett vallomást, de együttműködött a bírósággal, kérdéseket tett fel a tanúknak és észrevételekkel élt.

A vádlottnak arról az indítványáról, hogy a bűncselekmény helyszínén, vagyis Győrkös István bőnyi házában is tartsanak helyszíni tárgyalást, még nem hozott döntést a Varga Roland törvényszéki bíró által vezetett tanács.

Meghallgatták ugyanakkor a csütörtöki tárgyaláson a Terrorelhárítási Központ (TEK) több munkatársát, akiket a tűzharc lezajlása után hívtak a helyszínre, és végül ők fogták el a szintén súlyos sérülést szenvedett vádlottat.

[htmlbox pp_eljarasjog]

 

Elmondták, hogy a már sokszor elgyakorolt módon, rutinszerűen jártak el, miután egy csoportjuk benyomult a házba. Először a sebesült rendőrtisztet hozták ki, aki ekkor már nem élt, és később a mentők sikertelenül próbálkoztak újraélesztésével.

Győrkös Isván a tanúk elmondása szerint a lövöldözést követően fegyvereivel a ház egy belső szobájába vonult vissza. Az ágy előtt ülő helyzetben a földön feküdt, a szoba egy olyan pontján, ahonnan szemmel tartotta a helyiség összes lehetséges bejáratát. A kommandósok szerencséjükre egy szekrény tükréből ráláttak anélkül, hogy be kellett volna lépniük a szobába, így tárgyaltak vele.

A vádlott sérülései miatt csak többszöri kérésükre tette fel a nála lévő gépkarabélyt az ágyra úgy, hogy azt már nem érhette el. Mint a tárgyaláson kiderült, egy pisztoly is volt nála, amit az egyik kommandós állítása szerint egy hirtelen mozdulattal megpróbált jobb combja mellett nem látható helyre tenni, de amikor felszólították, ezt a fegyvert is csövénél megfogva tette az ágyra. Ahogy megvált a fegyverektől, azonnal megrohanták és megbilincselték.

A tárgyaláson a védelem komoly figyelmet szentelt egy kazettás üvegezett ajtónak, amelynek üvegén a tanúvallomások szerint több lövedék is áthatolt, nyomokat hagyott. Csakhogy ennek az ajtónak az üvegét a házat átvizsgáló kommandósok egyike – már Győrkös István elfogása után – betörte.

A védelem szerint a bűnügyi helyszín ilyen fokú megváltoztatása megnehezíti, sőt akár lehetetlenné is teheti a szakértői bizonyítást.

Zamecsnik Péter ügyvéd, aki mint sértetti képviselő kapcsolódott a perbe, az MTI-nek viszont úgy fogalmazott: rendelkezésre áll olyan kellően megalapozott szakértői vélemény, amely szerinte bizonyítja a vádat. Az úgynevezett „baráti tűz” elméletét – vagyis hogy a rendőrtársai lőtték meg az őrnagyot – viszont teljesen megalapozatlannak tartja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróságnak egyedül a vádiratban foglaltakról van lehetősége dönteni.

Arról, hogy Győrkös István „véletlenül” húzta meg a ravaszt úgy fogalmazott: nem lehet véletlenül engedély nélkül fegyvereket tartani, azokat csőre töltve tárolni, kibiztosítani és a rendőrökre fogni.

A Szombathelyi törvényszék a tárgyalást elnapolta, június 28-29-re tűzött ki újabb két tárgyalási napot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.