Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tizenöt hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek az Egyesült Államokban egy fiatal nőt, mert öngyilkosságra buzdította az udvarlóját, aki rá hallgatva önkezével véget is vetett az életének.
A Massachusetts szövetségi államban három évvel ezelőtt történt eset nagy vihart kavart az országban.
A 21 éves Michelle Carter folyamatosan telefonon küldött üzenetekkel bombázta 18 éves udvarlóját, Conrad Royt. Az üzenetekben hol burkoltan, hol nyíltan arra próbálta rávenni a fiatal férfit, hogy legyen öngyilkos. Roy, akit a tárgyaláson bizonytalan és lelki problémákkal küszködő fiatalként írtak le, már korábban is megkísérelt öngyilkosságot, Carter folyamatos bíztatása azonban végzetesnek bizonyult.
Conrad Roy szén-monoxidot lélegzett be lezárt teherautójában, miközben állandó telefonkapcsolatot tartott az „útmutatásokat” adó Michelle Carterrel. A fiatal nő a telefon monitorján figyelte, ahogyan udvarlója megfullad, s a tragédiáról nem értesítette sem a mentőket, sem Roy családját. A fiatalember holttestét egy nappal az öngyilkosság után találták meg.
[htmlbox Változásfigyeltetés]A 21 éves Michelle Cartert emberölés vádjával állították bíróság elé. A per vitát kavart, ugyanis emberi jogi szervezetek – és a vádlott védőügyvédjei is – amellett érveltek, hogy magánüzenetek titkosságát az alkotmány védi, tehát nem használhatók fel bizonyítékként. A perben Michelle Carter több száz sms-üzenetét vizsgálták át, és az ügyész 7-12 év közötti börtönbüntetést javasolt. A bíró azonban két és fél évi börtönt szabott ki, amelyből 15 hónapot kell letölteni, a fennmaradó időszakban szigorú felügyelet melletti, két évig tartó próbaidőre bocsátják.
Döntésének indoklásakor Lawrence Moniz bíró felhívta a figyelmet a rehabilitáció fontosságára. Az áldozat édesanyja közleményben hangsúlyozta, hogy reményei szerint fia halála nem lesz hiábavaló, és a jog előbb-utóbb az öngyilkosságra buzdítást, vagy kényszerítést is komoly bűncselekményként ismeri el.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
