Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A brit kormány szoros együttműködést remél a határokon átívelő jogi kérdések azt követő rendezésében, hogy az Egyesült Királyság várhatóan 2019 tavaszán kilép az Európai Unióból.
A brit igazságügy-minisztérium által kedden, a kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások újabb fordulójának közeledtével ismertetett javaslatban az áll, hogy a szigetország a már meglévő jogi eljárásrendszert alapul véve, új megegyezésekben rögzítve akarja rendezni a vitás jogi kérdéseket.
Ezek között említette példaként a külföldivel kötött házasságok felbontását, a gyermekelhelyezési pereket vagy épp a kereskedelmi vitákat és a fogyasztóvédelmi ügyeket. A határokon átívelő eljárásokra vonatkozóan európai uniós szabályok rendelkeznek az illetékes bíróság kiválasztásáról.
Jogászok korábban felhívták a brit kormány figyelmét arra, hogy egyértelmű helyzetet kell teremteni az eljárásjogi kérdésekben a 2019 márciusa utáni időszakra. A kabinet most közölte, hogy „világos és észszerű” módon kell rendezni a vitás jogi kérdéseket a Brexit után, és eltökélt az együttműködésről szóló új megállapodások létrejöttében.
David Lidington igazságügy-miniszter a BBC rádiójában emlékeztetett arra, hogy „minden eddiginél több ember élete ível át a határokon”. Az európai uniós jog jól és hatékonyan működik az illetékesség meghatározása tekintetében, de a brit tagság megszűnésével ez a rendszer érvényét veszti, új elfogadására lesz szükség.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A jövőbeni jogi együttműködésről szóló állásfoglalást olyan kiemelkedően fontosnak ítélt ügyeket taglaló javaslatokat követően tették közzé, mint az átmeneti időre szóló vámunió és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az európai uniós tag Írország közötti szárazföldi határ majdani ellenőrzése. Theresa May miniszterelnök kormánya szerdán várhatóan az Európai Unió Bíróságának jövőbeni joghatóságával kapcsolatban ismerteti álláspontját.
Az Európai Unió üdvözölte a brit részről eddig közzétett javaslatokat, de továbbra is az az álláspontja, hogy előbb olyan kérdésekben kell megállapodni, mint az állampolgárok jogai, a fennálló brit anyagi kötelezettségek rendezése, valamint az ír határ ellenőrzése, s csak utána lehet tárgyalni a kevésbé fontos ügyekben folytatandó együttműködésről.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
