Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy környezetvédelmi jogászokból álló csapat tervezetet dolgozott ki annak érdekében, hogy a brit kormány a Brexitet követően ne helyezze hatályon kívül a folyókat, a vadvilágot, a tengerparti élővilágot és a levegőminőséget szabályozó számtalan EU-s rendelkezést.
Az európai uniós jog a brit környezetvédelmi szabályozás alapját képezi, amelyet 40 évvel ezelőtt egy monitoring bizottság kezdeményezésére kezdtek el bevezetni és végrehajtani az Egyesült Királyságban és amelynek be nem tartása bírságot vont maga után.
A környezetvédelmi jogászok szerint az eu-s szabályoknak a nemzeti jogban való közvetlen érvényesülése, illetve az eu-s szabályok átültetésének kötelezettsége –mint a szennyező fizet elve – jelentős kihívás elé állítja a Brexit tárgyalóbizottságot. A jogászok attól való félelmüknek adtak hangot, hogy a tárgyalások összetettsége és a témák kiterjedtsége, valamint az európai uniós szabályozás politikai elutasítottsága miatt a legfőbb védelmi előírásokat nem fogják átültetni a nemzeti szabályozásba.
Richard Macrory, a University College London professzora, aki az említett környezetvédelmi jogászok vezetője úgy vélte, hogy: „A legutolsó, amit az Egyesült Királyság szeretne az a környezetvédelem területén jelentkező rengeteg szabályozási hiányosság. Az európai uniós szabályok hatályon kívül helyezését tartalmazó törvényjavaslatnak lesznek könnyebben és nehezebben érvényesíthető részei, néhány területen pedig külön megállapodást kellene kötnünk az EU-val, különben egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk.”
Az eu-s szabályozás, több mint 1.100 környezetvédelmi rendelkezést tartalmaz, amely vegyipari, tengeri és tengerparti szabályokat, zajszennyezési előírásokat, talajvédelmi rendelkezéseket, hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási szabályokat, a levegőminőségre vonatkozó rendelkezéseket, a klímaváltozással kapcsolatos előírásokat és fajvédelmi rendelkezéseket foglal magában.
Brüsszel számára kulcskérdés volt az elmúlt 40 évben, hogy az általa hozott jogszabályokat a tagállamok végrehajtsák, illetve, hogy az Európai Unió intézményei és Bírósága segítségével, jogi eljárásokkal kényszerítse arra a tagállamokat, hogy a kötelezettségeiket tartsák be. A Brexitet követően azonban nem lesz olyan szerv, amely ellenőrizni tudná az Egyesült Királyságot, hogy betartja-e a környezetvédelmi előírásokat, és bírságolhatna, ha jogsértést észlel.
A miniszterek a Lordok Házában azt mondták, hogy a szabályok végrehajtását a helyi bíróságok is ki tudják kényszeríteni, ha magánszemélyek vagy civil szervezetek kezdeményezik az eljárások megindítását. Macory professzor szerint ez a megoldás költséges és bonyolult lenne.
A professzor feltette a kérdést, hogy „Vajon milyen szabályokat fognak átültetni a Brexitet követően?” „A kormány eddigi válaszai elég fantáziátlanok és minimalisták. Azt mondják, hogy az eu-s intézményeket a civil szervezetek által kezdeményezett bírósági felülvizsgálatok fogják pótolni. Kérdéses, hogy a bírósági felülvizsgálat intézménye megfelelően helyettesíteni tudja-e az EU független és rendszintű ellenőrzését.”
A professzor azért nem tarja megfelelőnek a bírósági felülvizsgálatot – amely több ezer fontba is kerülhet, mert például a magánszemély eddig közvetlenül az EU-hoz is fordulhatott, sokkal kisebb költséggel, ha úgy ítélte meg, hogy a kormány nem védi megfelelően a környezetet vagy megszegi a környezetvédelmi előírásokat.
Sarah Mukherjee, a Brit Vízügyi Szövetség igazgatója, – amely az összes brit vízgazdálkodót képviseli -, egy Lordok Házában feltett kérdésre úgy vélte, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak bírságolási jogkört kellene biztosítani a környezetvédelmi szabályok megsértése esetére, a Brexitet követően. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy:“A kormányok kiemelt figyelmet fordítanak a szennyeződések elkerülésére, mivel azok jelentős költséggel járnak és a kormány megítélését is rontják.”
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]A Lordok Házának Európai Uniós Ügyekért Felelős Bizottsága szerint az általuk lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy a nemzeti bíróságok által elvégzett felülvizsgálat nem lenne megfelelő eszköz a környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozás betartásának ellenőrzésére.
A Lordok úgy vélték, hogy: “A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy erősen ajánlott egy hatékony és független nemzeti végrehajtó mechanizmus, annak érdekében, hogy az EU hagyta vákuumot be lehessen tölteni, amely mechanizmust a felmerült kétségek ellenére bírósági felülvizsgálat lehetőségével kellene támogatni. Azt ugyanakkor a Lordok is elismerték, hogy a jelenlegi bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok nem biztos, hogy megfelelőek és igen költségesek.”
Macrory professzor és az általa vezetett csapat öt jelentést fog nyilvánosságra hozni az eu-s szabályozás kulcsfontosságú területeiről, amely szabályokat meg kellene tartani vagy újra kellene alkotni a Brexitet követően.
(theguardian.com)
