Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vádirat szerint egy zalai ügyvéd 2,7 millió forinttal csapta be a gondnokságára bízott asszonyt.
Összesen csaknem hárommillió forintot emelt le egy zalai ügyvéd a gondnokságára bízott asszony bankszámlájáról, a pénz elköltését hamis számlákkal próbálta igazolni – közölte az ügyvéd és társa elleni vádemelésről a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.
Pirger Csaba a vádiratban foglaltakról elmondta: az ügyvédet 2005-ben rendelte ki a zalalövői gyámhivatal egy asszony zárgondnokának. A férfi 2012-ig látta el az ez idő alatt bíróság által korlátozó gondokság alá is helyezett asszony képviseletét.
[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]A vád szerint az ügyvéd megtévesztette a gyámhivatalt azzal, hogy a gondjaira bízott asszony ingatlanjának karbantartására, szereléseire hivatkozva jelentős összegeket vett fel a nő számlájáról, de csak töredékét költötte el valójában a házra. A jogász alkalmanként százezer forintokat vett fel különböző teendőkre hivatkozva, s a munkák elvégzését az ügyben másodrendű vádlottként szereplő asszony által készített fiktív számlákkal próbálta igazolni.
A gondokság alatt álló asszonyt az évek során 2,7 millió forint kár érte.
Az ügyvéd ellen a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség folytatólagosan elkövetett csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása, a hamis számlákat kibocsátó társa ellen pedig ugyancsak hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
