Devizahiteles perek: újabb bíró fordult az AB-hoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az első devizahiteles törvény több ponton sérti az alaptörvényt a bíró szerint.
Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az AB határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a csütörtöki tárgyaláson.
A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az AB-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.
„Értelmezhetetlen a magyar állam szerepe”
Az ítélőtábla – hasonlóan az evoBank és a Porsche Bank ügyében kihirdetett végzéshez – az első devizahiteles törvény több paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az AB-tól. A bíróság álláspontja szerint a magyar állam önálló jogállása jelen peres eljárásban nem értelmezhető: nem tisztázott, hogy mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, illetve az sem, hogy az állam által megvédett, vagy elvesztett jogok más személyek jogait mennyiben érinti. Ezen túlmenően a szóbeli indoklás alapján a törvény által szabályozott eljárásban, az érvényesített jog alapjául szolgáló jogviszonyban is értelmezhetetlen a magyar állam szerepe, mivel az ítélet hatályának szabályozatlansága folytán nem rendelkezik olyan anyagi jogokkal, amelyek az ítélet jogerősségre emelkedésével az érintett fogyasztóra származtathat.
A magyar államot megillető jogalkotói, végrehajtói és igazságszolgáltatási közhatalmi jogosítvány, így a Fővárosi Ítélőtábla szerint a törvényi cikkek sértik az alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
Etikai fogalom
A bíró indoklásában kitért arra, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró „köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek”, a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni. A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.
A törvény nem ad továbbá választ arra sem, hogy tisztességesség megállapítása esetén a felperes, illetve a fogyasztó mennyiben gyakorolhatja igényérvényesítési jogát és ez a hiányosság a bíróság érdemi döntésének tárgyi és személyi hatályát teszi kétségessé.
(MTI)