Diákok nyári foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanév végén a nyári szünet kezdetével egyre több diák vállal diákmunkát. Fontos, hogy a fiatalok a munka megkezdése előtt tájékozódjanak jogaikról és tisztában legyenek azzal, milyen feltételek mellett tudnak dolgozni. A fiatalok nyári munkavállalásáról az OBH dr. Sárosi Veronikát, a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium csoportvezető bírósági titkárát kérdezte. 


Mit érdemes tudniuk a diákoknak mielőtt nyári munkát vállalnának?

A diákok a felnőtt munkavállalókhoz képest speciális személyi kört jelentenek a munka szempontjából, hiszen az érzékeny korcsoportra való tekintettel különleges védelmet kell biztosítani számukra. Nagyon fontos, hogy a Munka törvénykönyve (Mt.) számos, a felnőttekhez képest szigorúbb feltételt fogalmaz meg az alkalmazásuk vonatozásában. 

Hány éves kortól lehet diákmunkát vállalni? 

Az Mt. szerint munkát bárki vállalhat, aki a 16. életévét betöltötte, ugyanakkor ez az életkor nem csupán a „diákmunkára” vonatkozik. 

A 16 éves kor előtti munkavállalást szigorúbban szabályozza a törvény, amelynek természetesen a legfőbb oka, hogy óvja a fiatal korosztályt. Az iskolai szünet ideje alatt már a 15. évet betöltött diák is vállalhat munkát.

Eszerint foglalkoztatható az a diák is, aki kulturális, művészeti, sport és hirdetési tevékenységet végez, de nem töltötte még be a 16. életévét. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a gyámhatóságtól engedélyt kell kérni. 

[htmlbox mt_kommentar]

Említette, hogy különleges szabályok vonatkoznak a diákokra. Kiemelne néhány példát?

Elsőként azt említeném meg, hogy a fiatal munkavállalók 8 órát dolgozhatnak egy nap, míg a felnőttek 12 órát. Ezt abban az esetben is be kell tartani, ha a diák egyszerre akár több munkahelyen is dolgozik. Ilyenkor az összes, adott napon végzett munkaórát össze kell számítani. Ha a diák egy nap legalább 4 órát dolgozik, akkor 30 perc, 6,5 óra esetén pedig 45 perc szünetet kell számára biztosítani. A fiatal munkavállalóknak 12 óra pihenőidő jár. Ez azt jelenti, hogy egymást követő napokon a munka befejezése és a másnapi megkezdése között legalább ennyi időnek kell eltelnie, míg a felnőttek esetében ez 11 óra. 

Kell-e munkaszerződést kötniük a diákoknak? Mit tartalmazzon a szerződés? A szerződést hogyan tudja megszüntetni? 

Munkaszerződés megkötése abban az esetben szükséges, ha munkaviszony keretein belül kívánják foglalkoztatni a diákokat. Ne felejtsük el, hogy a fiatal munkavállalók számára – 18. életév betöltése előtt – a munkaszerződés megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez és kötelezettségvállaláshoz a szülő vagy más törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A munkaszerződésnek kötelező tartalmaznia a szerződést kötő felekre vonatkozó adatokat, az alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. 

A munkaszerződés megszüntetésére vonatkozóan az Mt. rendelkezései és a felek megegyezése irányadó. Diákmunkák esetén tipikus, hogy az adott szerződést csak meghatározott időszakra kötik, hiszen sok esetben idénymunkákról van szó. 

Milyen keretek között vállalhatnak fesztiválmunkát a diákok? 

A diákokat a munkaviszony és a megbízási jogviszony mellett az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül is alkalmazhatják. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha valamilyen alkalmi, vagy idénymunka elvégzése szükséges. Miután a fesztiválok általában néhány napig tartanak, sok résztvevővel, így megnövekedett a munkaerő iránti igény is. Ilyen lehet még a turisztikai, mezőgazdasági szektorban történő foglalkoztatás, vagy akár, ha filmben kívánnak statisztaként részt venni. Ennek részletes szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény határozza meg, többek között azt is, hogy ebben az esetben mennyi a minimálisan fizetendő órabér. 

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Hol kaphatnak információt a diákok? A bíróságok foglalkoznak-e külön azzal, hogy a nyári munkáról informálják őket?

Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a diákok tájékozódhassanak munkajogi kérdésekben, hangsúlyosan a számukra fontos nyári munkáról. Manapság egyre több diák vállal iskolai tanszünetekben munkát annak érdekében, hogy a nyaralásokra, fesztiválokra megkeresse a költőpénz vagy a belépőjegy árát.

Először is fontos megemlíteni, hogy az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás a diákoknak nagyobb garanciát nyújt a szabályszerű foglalkoztatásra és ott könnyen informálódhatnak az alkalmazás feltételeiről is.

Ahogyan az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) is kiemelt célja a fiatalok tájékoztatása, így a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkajogi Regionális Kollégium is sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Lényeges, hogy míg jó esetben büntetőjoggal nem, de a munkajoggal mindenki találkozik az élete során valamilyen formában.

Az OBH által meghirdetett „Fenntartható Fejlődés Program” keretében 2016-ban elkészült egy előadás, amely a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat dolgozza fel. A diákokat célzó „Nyitott Bíróság” országos program keretében ezt megosztottuk a Fővárosi Törvényszék illetékességi területéhez tartozó bíróságokkal, annak érdekében, hogy felmerülő kérdések esetén magabiztos válaszokkal szolgálhassanak azok a kollégák is, akik nem a munkajoggal foglalkoznak a mindennapokban. A „Nyitott Bíróság” program keretében munkaügyi ügyszakba már évek óta rendszeresen jönnek egyetemista hallgatók is, akik nagyon élvezik a lehetőséget, hogy betekinthetnek a bírósági munkába. Legutóbb a regionális kollégium a II. Kerület Napján vett részt, ahol a felnőtteknek és a fiatal munkavállalóknak is készült tesztekkel. Ebben az évben lényegesen több diákkal találkoztunk, akik a kérdéssornak köszönhetően már felkészültebben vághatnak bele az idei nyári munkába. 

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.