EB: jogsértő egy magyar mezőgazdasági szabályozás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ellentétes az uniós joggal azon emberek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak – közölte az Európai Unió Bírósága kedden.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés sérti a tőke szabad mozgásának elvét. 

Az ügy előzménye, hogy egy külföldiekből álló társaság – egy osztrák állampolgár, a többiek németországi lakhellyel rendelkeztek – magyarországi mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jogát a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar szabályozás előírja, hogy ilyen jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn.

A sértettek úgy vélték, hogy ezen új rendelkezések ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével, ezért a határozat megszüntetését kérték a bíróságtól.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Az uniós törvényszék döntése szerint vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott emberek kártalanításáról, ugyanis a szabályozás megfosztja a más tagállamokból származókat attól, hogy továbbra is éljenek haszonélvezeti jogukkal vagy azt másokra átruházzák.

Mint írták, hátrányos megkülönböztetés az a követelmény is, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között.

Magyarország azon szándékával kapcsolatban, amely meg kívánja akadályozni, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogának megszerzését tiltó szabályozást külföldi állampolgárok és jogi személyek leplezett szerződésekkel – úgynevezett zsebszerződésekkel – megkerüljék, az uniós bíróság megállapította: a magyar szabályozás a „visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét” állítja fel, ugyanis azt feltételezi, hogy mindenki, aki a tulajdonossal nem közeli hozzátartozói viszonyban áll, visszaélésszerűen jár el.

A vitatott intézkedés, amellyel Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldeket azok számára tartsa fent, akik azokat megművelik, valamint az, hogy meg kívánja akadályozni a földek spekulatív célú megszerzését, a bíróság szerint nem mutat semmilyen kapcsolatot a célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére.

(MTI)

---