Az EB Romániáról:ennyi nem elég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság szerint többet kell tennie Romániának az uniós igazságügyi és korrupcióellenes felügyeleti eljárás lezárásához.


Románia az Európai Bizottság több ajánlását is megfogadta, és jelentős haladást ért el a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatást érintő reformokat illetően, de további előrelépésekre van szükség ahhoz, hogy lezárják az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelyet a brüsszeli bizottság a korrupció elleni romániai és bulgáriai fellépés és az igazságügyi reformfolyamat megfigyelésére hozott létre – jelentette ki Frans Timmermans, az uniós végrehajtó testület első alelnöke szerdán Brüsszelben.

Timmermans a bizottság Romániáról kiadott jelentését ismertetve elmondta, szükség van a megkezdett reformintézkedések folytatására, mivel az uniós testület arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlásokat Bukarest csak részben, egyelőre nem kielégítően teljesítette, noha jelentős, bizakodásra okot adó lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményeinek megerősítése terén.

A bizottság 12 pontos ajánlásában foglaltak szerint előremutató a közbeszerzések ellenőrzésének rendszere és a korrupció elleni fellépés számos rendelkezése. Az átfogó reformok lendülete ugyanakkor megtorpant, lassítva ezzel a fennmaradó ajánlások teljesítését, ami azt a kockázatot hordozza magában, hogy újra meg kell nyitni az ellenőrzést olyan területeken is, amelyeken a 2017. januári értékelésben már lezártnak tekintették.

Az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kihívások továbbra is komoly aggodalomra adnak okot – húzta alá az alelnök.

Timmermans elmondta, a bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy az eddig elért eredményekkel, továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását szem előtt tartó politikai irányítással folytatott együttműködés révén Románia képes lesz teljesíteni az ajánlásokat, és lezárható lesz az uniós mechanizmus a bizottság 2019-ben lejáró mandátumának befejezése előtt.

Frans Timmermans az ugyanebben a témában Bulgáriáról kiadott bizottsági jelentést ismertetve hangsúlyozta, hogy Szófia jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás reformja és a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében. Hozzátette ugyanakkor: Bulgáriának továbbra is a korrupció elleni harcot kellene legfontosabb célkitűzésévé tennie.

A múlt év végén megvalósított reformok eredményei kiváltotta lendületet Bulgáriának sikerült megtartania. Következetes politikai irányítás és a reformok folytatása mellett képes lesz arra, hogy teljesítse és kielégítően megfeleljen a bizottság CVM-ben előirányzott ajánlásainak.

Az uniós bizottság szorosan együttműködik a román és a bolgár hatóságokkal az uniós mechanizmus által kitűzött célok eredményeinek megőrzése és a megkezdett folyamatok befejezése érdekében, hogy a 2018 végén várható újabb ellenőrzéseket követően lezárhatók legyenek a vizsgálatok – tette hozzá a bizottsági alelnök.

Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatás terén tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. 

Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt azonban 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót az ország schengeni tagsága ellen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.