EBH: Jogellenesen utasították el a transznemű álláspályázót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első alkalommal mondta ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság, hogy egy munkáltató nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy nem vett fel egy állásra jelentkező transznemű pályázót – derül ki a Háttér Társaság sajtóközleményéből.


A nyugat-magyarországi kisfaluban élő transznemű panaszos hat éve nőként él, ennek megfelelően öltözködik és viselkedik, de nemi identitásának jogi elismerését még nem kezdeményezte. Egy közeli nagyvárosban egy ruhaboltban szeretett volna munkát vállalni. Amikor azonban a bolt vezetője meglátta férfi nevet tartalmazó iratait, közölte, hogy az állásra női munkatársat keresnek, majd kinevette a jelentkezőt, miután az jelezte, hogy ő nő.

A panaszos a Háttér Társaság segítségével az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, és kérte, hogy a Hatóság vonja felelősségre a céget, amiért nemi identitása miatt elutasították az alkalmazását, és ellenséges módon léptek fel vele szemben. A Hatóság igazat adott a panaszosnak abban, hogy vele szemben a munkáltató nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, és emellett azt is megállapította, hogy a munkáltató nemen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést is megvalósított azzal, hogy mindenképp női alkalmazottat keresett. A Hatóság szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és előírta a határozat nyilvános közzétételét.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2003 óta tiltja a munkáltatók, egészségügyi és oktatási intézmények, szolgáltatók számára a hátrányos megkülönböztetést és zaklatást. A törvény nevesítetten tilalmazza nem csak a nemen és a szexuális irányultságon, de a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést is, kifejezett védelmet nyújtva ezzel a transznemű embereknek. A Hatósághoz a korábbi években többen fordultak már nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás miatt, de az ügyek eddig egyezséggel vagy elutasítással záródtak. Most először állapított meg a Hatóság ilyen jellegű jogsértést.

 

A transznemű emberek komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon: a Háttér Társaság nemrégiben közzétett kutatási jelentése szerint a transznemű válaszadók 72%-a számolt be tartós (három hónapnál hosszabb) munkanélküliségről; 40%-ukat rúgták már ki munkahelyükről transznemű státuszuk miatt, és 80%-uk váltott munkahelyet a transzfób munkahelyi légkör miatt. A kutatásba bevont cégek alig több mint harmadánál (36%) van a nemi identitást nevesítő esélyegyenlőségi terv vagy antidiszkriminációs szabályzat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.