Elismerték az alapvető jogok biztosának munkáját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők elismerték Székely László biztosi munkáját a szerdai parlamenti vitában.


Az alapvető jogok biztosa szerint a hozzájuk 2016-ban érkezett, több mint nyolcezer beadvány a hivatal magas társadalmi elismertségét mutatja, az pedig imponáló, hogy ajánlásaik túlnyomó többségét elfogadták. Székely László erről az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016-os tevékenységéről szóló beszámoló szerdai parlamenti vitájában beszélt.

    
Magas a hivatal társadalmi elismertsége
    
Az alapvető jogok biztosa Magyarország emberi jogi térképeként jellemezte a beszámolót, és fontosnak nevezte, hogy erről parlamenti párbeszéd legyen. Elmondta: tavaly 8399 beadvány érkezett a hivatalhoz, ami nem mutat szignifikáns eltérést az előző évhez képest, ugyanakkor egy „imponáló szám”, mert azt jelzi, hogy a hivatal társadalmi elismertsége, presztízse meglehetősen magas, van iránta bizalom.     

Jelezte: tavaly a hivatal 520 ajánlást tett, amit 382 esetben a címzett elfogadott és csak 41 esetben utasított vissza; 97 ügyben még folyik az utólagos kommunikáció. Ez kilenctizedes arány, ami nagyon imponáló szám, és azt mutatja, hogy „ez a hivatal egészen elfogadhatóan működik” – értékelt Székely László.

Az elmúlt évben többletforrást kapott a hivatal, amire azért volt szükség, mert 2014-től folyamatosan nőttek a feladataik. Hozzátette: a legköltségesebb új funkció a Nemzeti megelőző mechanizmus működtetése, amely a kínzás elleni ENSZ-egyezményből következik, és azt jelenti, hogy az ország összes fogva tartási területén, mintegy 4 ezer helyen kell be nem jelentett módon ellenőrizni a hivatal munkatársainak, nem történik-e embertelen, megalázó bánásmód.

Az alapvető jogok biztosa a beadványokkal kapcsolatban elmondta: a tavaly érkezett több mint 8 ezer beadványból 7426 ügyet sikerült befejezniük. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly érdekes változás történt az ügyösszetételben, ugyanis 2640 menekültügyi beadványt kaptak, ez azonban annak volt a következménye, hogy az Amnesty International egy online felületen egy gombnyomással lehetővé tette, hogy az érdeklődők az ombudsmanhoz forduljanak a 2015 szeptemberében bevezetett határvédelmi rendszer felülvizsgálatát kérve. Ebből 5 volt magyar beadvány, az összes többi külföldről érkezett, de ezeket is megválaszolják – jelezte.

Közölte: az érdemi ügyek közül 726 szociális, munkaügyi, oktatási vagy egészügyi témájú volt, 711 polgári jogi, nyugdíjjal, egészségbiztosítással vagy végrehajtással volt kapcsolatos, 688 a büntetés-végrehajtással és rendőrséggel foglalkozott. Emellett 439 esetben kértek jogszabály-véleményezést vagy tettek fel jogszabályok alkotmányossági kritikájával kapcsolatos kérést. Volt 367 közérdekű bejelentés, míg gyerek- és családjogi ügyben 336, pénzintézeti ügyekben pedig 227 beadvány érkezett.  

[htmlbox jogtar_kepzes]

 

Az ombudsman összegzése szerint átlagos év volt a 2016-os, lényeges eltérések nem mutathatók ki az előző évekhez képest.

Úgy vélte: a hivatal legfontosabb funkciója a jogszabályok folyamatos finomhangolása.
    
A szakbizottságok támogatják a jelentést
    
Demeter Zoltán (Fidesz), az Igazságügyi bizottság előadója azt mondta: az alapvető jogok biztosa és helyettesei magas szakmai szinten végzik munkájukat, a jelentés pedig részletesen kitér a legapróbb kérdésekre is. Elmondta: a beszámoló alapján az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek szakmai célkitűzései ismét megvalósultak. Szerinte az, hogy 520 ajánlásból csak 41-et utasított el a címzett, jól mutatja, hogy van fogadókészsége, és egyben presztízse az ombudsman megállapításainak.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló elmondta: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megvitatta a jelentést és támogatja annak elfogadását. Elmondta: a roma nemzetiségi beadványok főként szociális, lakhatási, egyenlő bánásmódbeli kérdésekről szóltak, a többi nemzetiségi közösség esetében pedig kiemelt figyelmet kaptak a nemzetiség kulturális autonómia, nemzetiségi oktatás és a nemzetiségi önkormányzatok ügyei.

MSZP: igen a beszámolóra

Teleki László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: támogatják a beszámolót, érződik és látszik a szakmai munka, amit végeznek, az, hogy mindent megtesznek, hogy az emberi jogok és ezen belül a nemzetiségi és kisebbségi jogok megfelelően érvényesüljenek. 

Kitért arra is: az utóbbi időszakban teljes káosz uralkodott az Országos Roma Önkormányzatnál, ami sem a romáknak, sem az országnak nem jó. Mindent meg kell tenni, hogy a törvényben rögzített működési rend be legyen tartva – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő, s felvetette, hogy a hivatal ajánlást fogalmazzon meg ez ügyben.

Szerinte a megyei önkormányzati szintnek nincs igazán gazdája, ez esetben is kérte, hasson oda az ombudsman ajánlásával, hogy kezeljék ezt a helyzetet. 

Teleki László szóvá tette, hogy a források elosztása szerinte sokszor politikai vagy szubjektív döntések alapján történik. Át kell szabni a vonatkozó pontrendszert, hogy ez a helyzet megváltozzon – hangoztatta a szocialista politikus. 

Megjegyezte azt is, hogy a civilügyek kezdenek Magyarországon ellehetetlenülni, sokszor politikai hovatartozás alapján osztják a támogatásokat. E téren is van mit tenni – mondta Teleki László.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.