Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerdán egy sajtóközlemény kíséretében hozták nyilvánosságra az EU tervezetét, amely a kilépés lényeges feltételeit tartalmazza.
Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra az Egyesült Királyság eu-s tagságának megszüntetésével kapcsolatos megállapodás tervezetét.
Egy kapcsolódó sajtóközleményben pedig nyilvánosságra hozták a főbb javaslatokat is. A tervezet pontosan meghatározza az átmeneti időszak hosszát, vagyis, hogy meddig lesz az Egyesült Királyság az EU tagja, ezenkívül kitér a közösség területére már beszállírott áruk jogi sorsára, illetve az állampolgárok jogaira.
Az egyik legnagyobb probléma azonban továbbra is megoldatlan maradt. Ez az Észak-Írország és az Egyesült Királyság között húzódó határ kérdése, amely részben Írországhoz, részben az Egyesült Királysághoz tartozik, de az EU része marad a Brexit után is. A felek el akarják kerülni az úgynevezett „kemény határ”, a szigorú határellenőrzés bevezetését, de a tervezetben mégis a felek által nem javasolt megoldást tartalmazza.
A következő hetekben a az Európai Parlament Brexit Ügyi Bizottsága, az Európai Unió Tanács és a tagállamok is meg fogják vizsgálni a tervezetet, a megoldatlan kérdésekben pedig folytatják a tárgyalásokat.
Az Egyesült Királyság hivatalosan 2019. március 30-án lép majd ki az EU-ból.
(jurist.org)
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]A tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek.
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
