Előzetesbe került Zuschlag János


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő és egy másik férfi előzetes letartóztatását. A gyanú szerint a bűnszövetség tagjai illegálisan megszerzett adatok felhasználásával akartak pártok nevében több száz millió forintnyi kampánytámogatáshoz jutni.


A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatása szerint a járásbíróság azért rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, mert feltehető, hogy szabadlábra kerülésük esetén jogellenesen befolyásolnák az eljárást, illetve egyikük esetében a bűnismétlés is valószínűsíthető.

A bíróság végzése ellen az ügyészség fellebbezett azért, hogy a másodfokú bíróság a fentieken túl a szökés, elrejtőzés veszélyét, illetve – mindkét gyanúsított esetében – a bűnismétlés veszélyét is állapítsa meg. A gyanúsítottak és a védők ugyanakkor az előzetes letartóztatás megszüntetése érdekében fellebbeztek.

A gyanú szerint a bűnszövetség tagjai az áprilisi országgyűlési választáson négy olyan pártot akartak indítani, amely illegálisan megszerzett adatokkal állított volna jelölteket, és magas támogatást kapott volna az állami költségvetésből – közölte korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak több embert is megkerestek, hogy a pártok nevében induljanak a választáson. A jelölteknek a törvényi előírások szerint fejenként 500 ajánlással kell rendelkezniük. A választásra jogosult emberek adatait az elkövetők illegális úton szerezték meg. Az általuk megkeresett hacker egy biztosításközvetítő cég adatbázisából csaknem kilencezer választópolgár adatait szerezte meg, és ebben a cég egyik alkalmazottja is segítette.

Mivel a jelöltállításhoz szükséges ajánlóíven fel kell tüntetni a személyi számot is, de a megszerzett adatok ezeket nem tartalmazták, különböző ürüggyel, főként a pénzmosási törvény változására hivatkozva call centeresekkel hívatták fel az adatbázisban szereplőket és megpróbálták kicsalni adataikat.

A pénzügyi nyomozók az összehangolt akcióban három férfit vettek őrizetbe, négy embert pedig – köztük a telefonon adatot szerző nőket is – bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés megalapozott gyanúja miatt hallgatnak ki. A NAV nyomozói a megszerzett adatbázist is lefoglalták.

A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy 40 éves és egy 24 éves férfi előzetes letartóztatását indítványozta az ügyben.

Zuschlag János hat év börtönbüntetés után 2013 szeptemberében szabadult a kecskeméti börtönből. A Szegedi Ítélőtábla a volt politikust társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá  magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett  bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek. Az akkori ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezete közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi  költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert, összesen 75 millió forintos támogatásokat.

(MTI)

[htmlbox valasztojogi_komm]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.