Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kelenföldön szexuális erőszakot elkövető fiatal már többször összeütközésbe került a törvénnyel.
A Budai Központi Kerületi Bíróság nem jogerős végzésével további három hónappal, 2016. november 3-ig meghosszabbította annak a fiatal férfinak az előzetes letartóztatását, akivel szemben szexuális erőszak és testi sértés miatt folyik nyomozás – közölte lapunkkal a Fővárosi Törvényszék.
A férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016 áprilisában Kelenföldön a sértett bántalmazásával és megalázásával szexuális erőszakot követett el, amely miatt 2016. május 1-jétől előzetes letartóztatásban van.
A Fővárosi Főügyészség a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottal szembeni kényszerintézkedés meghosszabbítását. A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta.
A bíróság indokolásában hangsúlyozta, hogy a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya jelentős, a szexuális erőszak bűntette bizonyítottsága esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával büntethető, azonban a halmazati szabályokra is figyelemmel a büntetési tétel nagyságából eredő fenyegetettség olyan nagy, ami már önmagában alkalmas lehet a szökés veszélyének megállapítására. A gyanúsított személyi körülményei, életvitele a büntetési tétel nagyságából eredő fenyegetettséget tovább erősítik. Büntetlen előéletű, de fiatal felnőtt kora ellenére már több alkalommal került összeütközésbe a törvénnyel.
Az, hogy a gyanúsított erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint szintén erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt folyamatban volt eljárásban alkalmazott vádhalasztás hatálya alatt vált gyanúsíthatóvá az újabb erőszakos bűncselekmény elkövetésével, a bűnismétlés veszélyét nyomatékos súllyal megalapozza. Fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el – indokolta döntését a bíróság.
A végzés nem jogerős.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
