Elutasították May szabad kereskedelmi ötletét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Euópai Bizottság főtanácsadója a britek szabad kereskedemi megállapodásáról és a Brexittel kapcsolatos tárgyalások előrehaladásáról is tájékoztatta a közvéleményt.
A brit miniszterelnök korábban javaslatot tett a Brexit utánra egy széleskörű szabadkereskedelmi megállapodás létrehozására az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A javaslat azonban úgy látszik, nem kerül a tárgyalóasztalra, mert az EU főtárgyalójának Michel Barniernak a tanácsadója kijelentette: „A közös piac szabályai sokkal többet jelentenek az alapvető szabályok közös elfogadásánál.”
Theresa May brit miniszterelnök múlt heti beszédében felvetette, hogy az Egyesült Királyság tárgyalhatna az Európai Unióval egy jövőbeni kereskedelmi megállapodás létrehozásáról, amely a mindkét fél által elfogadott alapvető elvek mentén jöhetne létre. Ezeket a szabályokat pedig a felek által megválasztott, független bíróság lenne jogosult értelmezni, amelybe az EU és az Egyesült Királyság is delegálhatna tagokat.
Az EU főképviselőjének tanácsadója azonban leszögezte: „Az EU a gazdasági válság hatására túllépett a nemzeti standardok közös elfogadásának politikáján és létrehozott egy egységes eu-s szabályozást, közös végrehajtási és felülvizsgálati rendszerrel.”
De Rynck tanácsadó kiemelte: „Az eu-s szabályozás egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió Bírósága bármikor beavatkozhat, ha úgy látja, hogy a nemzeti standardok közös elfogadása aláássa az egységes piac integritását.”
A főtanácsadó szerinte ezek az alapelvek nem csak üres jogi dogmák, hanem alapvető fontosságú szabályok, amelyek a közös piac egységességét és az EU függetlenségét biztosítják.
A tanácsadó nyilatkozata az egyik leghatározottabb megnyilvánulás az Európai Biztosság részéről a Brexittel kapcsolatban. Úgy látszik tehát, May ötlete még azelőtt szertefoszlik, hogy megtárgyalták volna a felek, kivéve persze, ha az EU tagállamai inkább az Egyesült Királyság oldalára állnak az Európai Bizottság közös piac értelmezésével szemben.
A tanácsadó azt is kijelentette: „ Az EU 27-ek és az EU intézményei nem megosztottak a kérdésben és figyelmeztette a briteket, hogy ezt az egységes álláspontot nem kellene megbontani.”
De Rynck az európai uniós vállalkozásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a közös piac egységének felbomlása sokkal nagyobb hátrányt jelentene az eu-s vállalkozásoknak, mint a brit piacokhoz való hozzáférésben bekövetkezett bármilyen korlátozás, ezért az eu-s vállalkozások sem fognak nyomást gyakorolni a Bizottságra a britekkel való megegyezés érdekében.
A tanácsadó szerint a kilépés jelenleg tervezett ideje alapján nincs arra lehetőség, hogy a tárgyalásokat kiegészítsék újabb és újabb ötletekkel. Ha az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy az 50. cikk szerinti kilépési eljárást leállítsa, az kizárólag az Egyesült Királyság és az Európai Unió tagállamainak közös elhatározásán alapulhat, erről a britek egyedül nem jogosultak döntést hozni.
De Rynck szerint, ahogy harmadik feleknek is, úgy az Egyesült Királyságnak is a Brexit után, részvételt fognak biztosítani a kulcsfontosságú eu-s intézményekben, például az Európai Egészségügyi Ügynökségben. Ez olyan államok számára fennálló lehetőség, akik az Európai Gazdasági Térség tagjai. Az Egyesült Királyság is tagja ennek a közösségnek mióta elfogadta az emberek szabad mozgáshoz való jogának végrehajtását.
A tanácsadó megvédte az EB múlt héten nyilvánosságra hozott tervezetét is, amelyben az északír határral kapcsolatban meghátrál a Bizottság, amely, ha a felek másként nem állapodnak meg, az EU túlterjeszkedését, az Egyesült Királyság szuverenitásának megsértését eredményezheti.
Úgy vélte a Bizottság visszalépésére azért volt szükség, mert kicsinyesség lett volna, ha az EU ezt az érzékeny kérdést a tárgyalások utolsó pillanatáig húzta volna.
A felek tavaly decemberben egyértelműen megállapodtak az úgynevezett Nagypénteki Egyezmény („Good Friday Agreement”) fenntartásában, illetve hangsúlyozta, hogy az EU 27-ek is aktívan részt vállaltak az ír békefolyamatban.
Találgatásnak nevezte azokat a megszólalásokat, hogy az EU egy az észak-déli határvonalat akar szabni, mivel arra az Egyesült Királyság döntése, a Brexit miatt, van egyedül szükség.
Végül a főtanácsadó visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek az átmeneti időszak 2020. decemberig történő meghosszabbítására vonatkoztak, illetve kijelentette, hogy az átmeneti időszakról csak a kilépési megállapodás megkötését követően lehet tárgyalni.
(theguardian.com)
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
