Enyhítették a súlyos csalók börtönbüntetését

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Jogerősen enyhítette a Debreceni Ítélőtábla hétfőn annak a három romániai vádlottnak a büntetését, aki 2014-ben 515 millió forintot csalt ki a Tiszántúli Református Egyházkerülettől, de megkárosította például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) és a miskolci megyei kórházat is. A három embert különösen nagy kárt okozó csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt ítélték el, de a bíróság mostani ítélete szerint nem tettesek, csak bűnsegédek voltak; bűntársaik ismeretlenek.

Az ítélőtábla azután enyhítette a Debreceni Törvényszék által első fokon kiszabott büntetést, hogy megállapította, a vádlottak a csalást nem tettesként, hanem bűnsegédként követték el – tájékoztatott a táblabíróság szóvivője. Fórizs Ildikó közölte: a bíróság az elsőrendű vádlott büntetését 5 év 6 hónapról 4 év 6 hónapra, a másodrendűét 6 évről 5 évre, a harmadrendűét pedig 7 évről 6 év börtönre enyhítette, és több évre kiutasította őket Magyarországról.

Az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amelynek alapján a vádlottaknak az egyházkerületnek 283 millió, a Nébih-nek 10,8 millió, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznak pedig 8,9 millió forint kártérítést kell fizetniük. Emellett több mint 4 millió forint bűnügyi költséget és 18 millió forint eljárási illetéket is meg kell téríteniük a magyar államnak.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a három romániai vádlott, valamint ismeretlenül maradt bűntársaik 2014 januárja és márciusa között több nagyobb projektben a kivitelező képviselőinek adták ki magukat, és arról tájékoztatták a megrendelőket telefonon vagy e-mailben, hogy a kivitelező bankszámlaszáma megváltozott. A kiszámlázott szolgáltatási díjakat pedig erre a számlaszámra kérték. Hamis okmányokkal alapított cégek nevében tucatnyi számlát hoztak létre, a beérkezett összegeket pedig cseh és szlovák bankszámlákra utalták tovább.

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Megrendelés >>

 

A Tiszántúli Református Egyházkerületnél 2014 februárjában bűntársuk, aki Kovács Piroska néven jelentkezett be, elküldte a hitelesnek tűnő dokumentumokat, amelynek alapján az egyházkerület átutalta a több mint 515 millió forintos kintlévőséget. A kár részben megtérült, a cseh számlán ugyanis sikerült lefoglalni több mint százmillió forintot.

A miskolci megyei kórház beszállítójától "Kovács Piroska" a Magyar Államkincstár nevében kért és kapott egy kintlévőségi listát, majd ennek segítségével 9 millió forintot fizettetett ki a kórházzal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól pedig csaknem 11 millió forintot csaltak ki.

A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.-nél a GYEMSZI képviselőjeként jelentkeztek be, és csaknem 8 millió forintot sikerült átutaltatniuk. Ez az összeg megtérült. Hajdúböszörményben egy önkormányzati beruházás kivitelezője nevében küldtek levelet, a pénzügyi munkatárs azonban telefonon hívta a valódi kivitelezőt, míg a csaknem 30 millió forintot az önkormányzat nem utalta el.

A Vértesi Erőmű Zrt.-től 60 millió forintot próbáltak kicsalni, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél pedig egy 229 millió forintos előleg kifizetését próbálták elérni, de a megrendelők itt is ellenőrizték az információkat.

(MTI)

Kié a pénzem?

A könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, valamint felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.

Szerző: dr. Gárdos István

Megrendelés >>

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!