Erre számíthat, ha nem emelt törzstőkét

Ha a korlátolt felelősségű társaság nem hajtja végre a kötelező törzstőke-emelést, a cégbíróság a társaságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása után megszűntnek nyilvánítja és elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását.

Elkerülhető a megszűntnek nyilvánítás és a kényszertörlés

Ha az érintett korlátolt felelősségű társaságok a törvényességi felügyeleti eljárás megindulása

előtt, vagy az eljárás alatt meghozzák a szükséges döntéseket (törzstőke emeléséről, megszűnésről vagy az átalakulásról határoznak) és benyújtják a változás bejegyzési kérelmet, a bíróság nem indít törvényességi felügyeleti eljárást, vagy a megindított eljárást megszünteti.

Mi a következménye a társaság jogerős megszüntetésének és a kényszertörlési eljárás megindítása elrendelésének?

A társaság a kényszertörlés közzététele után nem folytathat gazdasági tevékenységet;

A cég neve kiegészül a „kényszertörlés alatt” toldattal;

A társaság esetleges hitelezői bejelenthetik követeléseiket;

Ha a cég nem fizeti ki valamennyi hitelezőjét a kényszertörlési eljárás alatt, a bíróság eltiltja a többségi befolyással és korlátlan felelősséggel rendelkező tagokat és a vezető tisztségviselőket, amely ezt jelenti, hogy másik társaságban nem tölthetnek be vezető tisztségviselői pozíciót és nem lehetnek másik társaság többségi vagy azt meghaladó befolyással rendelkező tagjai, nem válhatnak betéti társaság beltagjává, közkereseti társaság tagjává, egyéni vállalkozóvá Az eltiltás az eltiltó végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig szól. Az eltiltás a már fennálló tisztségekre és tagsági jogviszonyokra is vonatkozik.

Ezt követően a céget a cégbíróság hivatalból törli a cégjegyzékből.

A törvényességi felügyeleti eljárás illetéke 100.000 Ft, amely a társaságot terheli, annak megszűnése esetén hitelezői igénynek minősül.

Abban az esetben, ha a változásbejegyzési kérelmet nem nyújtották be a cégtörvényben előírt határidőn belül, akkor a cégbíróság a céget 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A bírság mértékének meghatározását a törvény a bírói mérlegelésre bízza, a bírság összegét tehát a bírónak az eset összes körülményeire figyelemmel kell megállapítania. Ennek során tekintettel lehet a késedelem enyhe fokára, és minden egyéb, a felróhatóságot befolyásoló körülményre. Mivel eljárási jogintézményről van szó, helye lehet a Pp. igazolási kérelemre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásának, így a jogi képviselő számára ajánlható, hogy – adott esetben – a beadvány késedelmes benyújtásakor már azzal egyidejűleg terjesszen elő a mulasztás vétlenségét alátámasztó körülményekre hivatkozó igazolási kérelmet, ha ennek feltételei fennállnak.[1]

(birosag.hu)

[1] Nagykommentár a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez