Érvénytelenítették a szivárogtató büntetését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érvénytelenítette a bíróság a luxemburgi adókönnyítésekről kiszivárogtató Antoine Deltour büntetését.


Az ügyben eljáró luxemburgi semmítőszék eltörölte a hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 1500 eurós pénzbírságot magában foglaló ítéletet, amelyet korábban Antoine Deltourra, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársára szabtak ki, amiért társával dokumentumok ezreit szivárogtatta ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

A másik kiszivárogtató, Raphael Halet ítéletének eltörlését elutasította a semmítőszék, helybehagyva a rá kiszabott 1000 eurós pénzbüntetést. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót pedig már korábban minden vád alól felmentették.

Sajtótájékoztatóján Deltour reményét fejezte ki, hogy a mostani határozat végül a teljes felmentéséhez fog vezetni.

Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő a frakciója nevében leszögezte: Deltour és Halet bátor cselekedetei létfontosságúak voltak ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön az adóbotrány. Hozzátette, ilyen ügyben senki ellen nem szabadna vádat emelni.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

„Horizontális, EU-s szintű védelemre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fontos közérdeket szolgáló jövőbeli kiszivárogtatók ne legyenek kitéve hasonló gyötrelmeknek” – közölte a képviselő.

A döntést a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet is üdvözölte.

Sajtóhírek szerint az évek óta húzódó perben további fellebbezések várhatók.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok – például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank – számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága