EU: viselhet vallási ruhadarabot a dolgozó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai uniós bírósági főtanácsnok szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül egy munkavállalót arra kötelezni, hogy az ügyfelekkel való érintkezés során ne viseljen vallási ruhadarabot – tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága szerdán.


A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában az áll: a vallás és a meggyőződés kifejezésének szabadsága a vallásszabadság elválaszthatatlan része. Ha egy munkavállalót, akit vallása miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek vagy elbocsátanak, az a vallás vagy meggyőződés alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

A főtanácsnok úgy vélekedett: nem tiltható meg az, hogy a munkavállaló az üzleti ügyfeleivel való érintkezés során vallási ruhadarabot viseljen. Megjegyezte: a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó irányelv azt is kimondja, hogy létezik olyan eset, amikor a bánásmódbeli eltérés munkahelyi vagy foglalkozási követelmények minősül.

Próbálja ki a HR Jogtárat!

Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül.

Regisztráció, részletek >>

A bíróság a beadványt ismertetve arról tájékoztatott, hogy Asma Bougnaoui muszlim nőt a francia Micropole informatikai tanácsadó vállalat alkalmazta projektmérnökként. Feladatai ellátása során találkoznia kellett a cég ügyfeleivel. A vállalat egy ügyfél panasza miatt arra kérte a munkavállalót, hogy ne viseljen fejkendőt munkája során. A kérést azonban Asma Bougnaoui megtagadta, amiért elbocsátották. A főtanácsnok álláspontja szerint semmi nem utalt arra, hogy Asma Bougnaoui nem tudta ellátni a projektmérnöki feladatait amiatt, hogy fejkendőt viselt. A vállalat a munkaviszonyt megszüntető levele azonban kifejezetten utalt a nő szakmai hozzáértésére.

A főtanácsnok megjegyezte, hogy az olyan vállalati politika, amely teljes mértékben semleges öltözködést előíró szabályokat alkalmaz, nagy valószínűséggel közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az ilyen szabályozás igazolt lehet, ha az jogszerű célt követ, azaz a munkáltató üzleti érdekeit szolgálja és arányos. A jelen ügyben ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a Micropole tilalma hogyan lehetne arányosnak tekinthető – tette hozzá.

(MTI)

A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában az áll: a vallás és a meggyőződés kifejezésének szabadsága a vallásszabadság elválaszthatatlan része. Ha egy munkavállalót, akit vallása miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek vagy elbocsátanak, az a vallás vagy meggyőződés alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

A főtanácsnok úgy vélekedett: nem tiltható meg az, hogy a munkavállaló az üzleti ügyfeleivel való érintkezés során vallási ruhadarabot viseljen. Megjegyezte: a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó irányelv azt is kimondja, hogy létezik olyan eset, amikor a bánásmódbeli eltérés munkahelyi vagy foglalkozási követelmények minősül.

Próbálja ki a HR Jogtárat!

Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül.

Regisztráció, részletek >>

A bíróság a beadványt ismertetve arról tájékoztatott, hogy Asma Bougnaoui muszlim nőt a francia Micropole informatikai tanácsadó vállalat alkalmazta projektmérnökként. Feladatai ellátása során találkoznia kellett a cég ügyfeleivel. A vállalat egy ügyfél panasza miatt arra kérte a munkavállalót, hogy ne viseljen fejkendőt munkája során. A kérést azonban Asma Bougnaoui megtagadta, amiért elbocsátották. A főtanácsnok álláspontja szerint semmi nem utalt arra, hogy Asma Bougnaoui nem tudta ellátni a projektmérnöki feladatait amiatt, hogy fejkendőt viselt. A vállalat a munkaviszonyt megszüntető levele azonban kifejezetten utalt a nő szakmai hozzáértésére.

A főtanácsnok megjegyezte, hogy az olyan vállalati politika, amely teljes mértékben semleges öltözködést előíró szabályokat alkalmaz, nagy valószínűséggel közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az ilyen szabályozás igazolt lehet, ha az jogszerű célt követ, azaz a munkáltató üzleti érdekeit szolgálja és arányos. A jelen ügyben ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a Micropole tilalma hogyan lehetne arányosnak tekinthető – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az okosbörtön, ahol nem lesz szükség kulcsra

Milyen lesz az okosbörtön-technológia a büntetés-végrehajtás rendszerében? Erről tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén Biczó László b.v. dandártábornok.

2024. március 27.

Új uniós Ajánlás a hamisítás elleni küzdelem hatékonyságának és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok érvényesítésének megerősítésére

Az Európai Unió Bizottsága 2024. március 19-én ’hamisítás elleni uniós eszköztár’ (EU toolbox against counterfeiting) néven Ajánlást fogadott el az online és offline környezetben elkövetett hamisítások elleni küzdelem erősítése, valamint a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme céljából.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.