Felmentését kérte Portik Tamás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ártatlanságára hivatkozott az utolsó szó jogán Portik Tamás a Prisztás-gyilkosság ügyében.


Ártatlanságára hivatkozva felmentését kérte az utolsó szó jogán Portik Tamás kedden a Prisztás-gyilkosság ügyében; a perben csütörtökön hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.

Portik Tamás – aki a vád szerint az emberölés felbujtója volt – több mint két órán át sorolta a rá terhelő vallomást tevő tanú állításait, amelyek szerinte ellentmondásosak. Többször hangsúlyozta, hogy a tanú nem szavahihető, többször hazudott, mindezt csak azért, hogy az ellene indult eljárásokban „mentse a bőrét”. Kifogásolta azt is, hogy ezeket az ellentmondásokat a bíróság nem oldotta fel, szerinte ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. 

„Évek óta vagyok benn a semmiért, egy meséért” – fogalmazott Portik Tamás, megjegyezve, rendszeresen mondják neki a börtönben, hogy „te már soha nem szabadulsz, itt pusztulsz el”. 

Arról is beszélt, nem igaz az, hogy pozícióharc lett volna közte és a bűncselekmény áldozata, Prisztás József között. Szerinte ezt igazolja az is, hogy az áldozatnak semmilyen érdekeltsége nem került hozzá. 

Arról, hogy a vád szerint a gyilkosság előtt találkozott Prisztás Józseffel, azt mondta: akkor éppen Dominikán nyaralt. 

„Én a bűncselekményt nem követtem el, kérem, hogy az ellenem emelt vád alól mentsenek fel” – mondta. 

A per másodrendű vádlottja ugyancsak ártatlanságára hivatkozva kérte felmentését, míg a harmadrendű vádlott – akit az elsőfokú eljárásban felmentettek – csatlakozott az ügyvédje által elmondottakhoz, kérve, hogy a nem jogerős ítéletet a táblabíróság hagyja helyben.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

A Fővárosi Törvényszék tavaly októberben tíz év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, kilenc évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették.

Portik Tamást 2014 februárjában egyszer már elítélte a bíróság Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakjának az 1996. november 1-jei – egy kölcsönügylettel összefüggő – megölése ügyében. Akkor tizenegy év fegyházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat pedig tíz évre ítélték. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2014 októberében hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a törvényszéket azzal, hogy egyesítse az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével. 

A törvényszék azonban márciusban úgy döntött, mégsem egyesíti a két ügyet, mert bár Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkettőben, az Aranykéz utcai robbantás elkövetésével Jozef Rohácot vádolják, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt. 

A Kúria januárban törvénysértőnek találta a táblabíróság hatályon kívül helyező végzését, ugyanis eljárásjogi szempontból Portiknak a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantás ügyében különböző tettesekkel összefüggésben feltételezett felbujtói magatartása nem több emberen elkövetett emberölés, amely csak egyetlen eljárásban lenne elbírálható. A döntés az ügy érdemét nem érintette, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve. 

A vádlottak a megismételt eljárásban is tagadták bűnösségüket. A perben csütörtökön hirdet ítéletet a táblabíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.