Felsőoktatási törvény: egy év haladék a CEU-nak is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtotta a kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását – jelentette be Trócsányi László.


Az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is – mondta az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten.

Trócsányi László elmondta: a módosítás meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

A felsőoktatási törvény tavaszi módosítása kiszámítható, világos és mindenki számára teljesíthető feltételeket határozott meg – jelentette ki a miniszter.

Trócsányi László hozzátette: a feltételek minden Magyarországon működő és működni kívánó felsőoktatási tevékenységet végző külföldi intézményre, így az amerikai Central European Universityre (CEU) is vonatkoznak. 

Ezáltal biztosítható a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények átlátható működése – tette hozzá a miniszter.

Trócsányi László jelezte: a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket.

Utalt arra, hogy a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését. 

Trócsányi László kitért arra, hogy az eddig előírt, 2018. január 1-jei határidő látható módon elegendő volt azon Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára, amelyek „a felesleges politikai vita és konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték”.
    A miniszter elmondta, a kormány a megoldásban hisz, és figyelemmel van arra, hogy más Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekkel, így többek között az amerikai CEU-val, még nem zárultak le a tárgyalások.

Közölte azt is, hogy a kormány döntése meghozatalakor megfontolta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatát is a feltételek teljesítésére előírt határidő meghosszabbítására. Jelezte, az MRK ezen javaslatát a Velencei Bizottság jelentésében kifejezetten üdvözölte.

 

Trócsányi László emlékeztetett, hogy a Velencei Bizottság javaslata világossá tette, hogy a felsőoktatási intézmények szabályozása nemzeti hatáskör. Hozzátette: a bizottság jelentésének egyik pontja szerint a vizsgált szabályok a jövőre nézve minden európai standarddal összhangban állnak, és legitim módon szolgálják a felsőoktatási intézmények átláthatóságát és azok magas színvonalú működését.

„Magyarország ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy ezeket a szabályokat a már működő felsőoktatási intézményekre ne kelljen alkalmazni, hiszen éppen ez az értelmezés eredményezne diszkriminatív helyzetet” – mondta a miniszter.

Közölte: a kormány meggyőződése, hogy a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények, ha akarják, teljesíteni tudják a számukra előírt feltételeket, és bízik abban, hogy a mostani törvényjavaslattal meghatározott új határidő elegendő idő lesz a feltételek teljesítésére valamennyi érintett, még az amerikai CEU számára is.

Hozzátette: az Európai Bizottsággal folytatott, a magyar kormány részéről teljes mértékben jogi, szakértői jellegű vitának tekintett párbeszéd folyamatban van, ezért a kormány bízik abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás során felhozott jogi érveket a bizottság érdemben megfontolja.

Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor 2018. január 1-je helyett, 2019. január 1-jéig kell az egyetemeknek megfelelni a felsőoktatási törvény tavaszi módosításában előírt feltételeknek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.