FIDH: támadás alatt a jogállamiság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége szerint hazánkban  támadás alatt vannak a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei, a magyar kormány szerint ez rágalom.


Állandó támadás alatt vannak a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei Magyarországon, amióta Orbán Viktor 2010-ben átvette a hatalmat, ezért határozott reakcióra van szükség az Európai Unió részéről – írta pénteken közzétett friss jelentésében az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH).

A 84 oldalas dokumentumban figyelmeztettek: a magyar kormány aláássa a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét azáltal, hogy „fokozta ellenőrzését a média felett, korlátozta az információszabadságot és hatástalanította az Alkotmánybíróságot”.

A közel 180 emberi jogi ligát tömörítő szervezet szerint az utóbbi hat évben elfogadott több mint hatszáz jogszabály, valamint az új alaptörvény „veszélyezteti a demokratikus alapelveket, a jogállamiságot és az emberi jogokat”, illetve „negatívan hat a hatalmi ágak elválasztásának elvére”.

A kormány szisztematikusan meggyengítette vagy ellenőrzése alá vonta a bírói és a törvényhozói hatalmat, a médiát és a civil szervezeteket. „Súlyos aggodalmakra” ad okot Orbán Viktor azon korábbi kijelentése, miszerint „illiberális államot kíván építeni Magyarországon” – írták.

A FIDH kitért arra is, hogy a migránsokat és menedékkérőket megillető jogok megsértése, illetve a kormányzat által 2015 óta folytatott migránsellenes információs kampány „tanúsítja Magyarország ellenszegülését a nemzetközi és az európai jogban foglalt kötelezettségeinek”.

„Ezek a támadások aláássák a demokráciát Magyarországon és az Európai Unió alapértékeit is” – idézte a közlemény Dan Van Raemdonckot, a FIDH főtitkárát.

„Ha nem cselekszenek, megkérdőjeleződik az értékközösségként szolgáló Európai Unió-projekt egésze” – tette hozzá Van Raemdonck, aki szerint az EU-nak biztosítani kellene, hogy a tagállamok mindegyikében tiszteletben tartsa az uniós alapelveket a közösséghez való csatlakozást követően is.

Közölte, az Európai Uniónak ezért fontolóra kellene vennie az alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását is, amely végső esetben akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

„Visszautasítja Magyarország az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (FIDH) „alaptalan, politikai motivációjú rágalmait” – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke pénteken az MTI-vel.

A KKM sajtófőnöke hangsúlyozta: Orbán Viktort a magyarok demokratikus választásokon egymás után kétszer választották meg Magyarország miniszterelnökének, a magyar emberek döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az Orbán-kormány az elmúlt hat évben „Magyarországot ismét növekvő pályára állította, a költségvetési hiány alacsony, az államadósság csökken, a munkanélküliek száma megfeleződött, a bérek emelkednek, az infláció alacsony, az export rekordokat dönt, Magyarország erősödik”.

Magyarország a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően megvédi a saját határát – amely egyben a schengeni zóna külső határa is – az ellenőrizetlen, kontrollálatlan illegális bevándorlással szemben – írta, hozzátéve, hogy a tömeges illegális bevándorlás növeli a terrorveszélyt és a bűnözést, és veszélyezteti az ország kultúráját.

Kitért arra is, hogy 3,3 millió magyar „a lehető legdemokratikusabb módon, népszavazás során mondott nemet az illegális bevándorlásra”.

A magyar kormány a magyarok biztonságát, érdekeit és jogait védi, akkor is, ha ez „egyes magukat jogvédőnek nevező nemzetközi szervezeteknek nem tetszik” – olvasható a kommünikében. 

Végezetül Menczer Tamás megemlítette: az, hogy a FIDH kezdeményezné Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését, „jól mutatja a szervezet által megfogalmazott kritikák komolytalanságát”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága