Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új kormány nem tervez olyan változtatást, amely érintené az igazságszolgáltatás függetlenségét – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek hétfő este adott interjúban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa.
„Ha lesznek is változtatások, nem fogják érinteni az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos követelményét” – fogalmazott a politikus arra a kérdésre, hogy számít-e olyan konfliktusra az Európai Unióval, mint amilyen Brüsszel és Varsó között kialakult.
A leendő miniszter elmondta: további kormányzati intézkedések szükségesek, hogy a gazdaság növekedési üteme a GDP 4 százaléka fölött legyen az elkövetkező években. Rámutatott, hogy a kormány szándéka az, hogy a növekedés széles alapokon nyugodjon, az agráriumtól az iparon, a gépgyártáson át az építőiparig bezárólag. Konkrét lépéseket nem nevezett meg.
Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a kormány a minimálbér további emelését tervezi.
A Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa szerint a béremelkedés és a gazdasági növekedés gyorsabb felzárkózást tehet lehetővé a nyugati életszínvonalhoz, személyes véleménye ugyanakkor az, hogy Magyarország a következő négy évben valószínűleg nem fogja bevezetni az eurót.
[htmlbox ptk_kommentar_2018]
„Jelenleg egyetértés van a közgazdászok körében arról, hogy akkor kell csatlakoznunk az eurózónához, ha elérjük az uniós átlagos életszínvonal 80-90 százalékát” – hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ez az érték jelenleg 69 százalék.
A politikus az EU 2021-2027 közötti keretköltségvetéséről szóló tárgyalásokról is beszélt, és világossá tette, hogy Magyarország nem a vétó szándékával áll az egyeztetésekhez.
„Mi azok közé tartozunk, akik racionálisan közelítenek az EU második legnagyobb gazdaságának távozásához” – utalt a leendő miniszter arra, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.
„A mi tárgyalási álláspontunk az, hogy nyitottak vagyunk az értelmes javaslatokra” – zárul a Reuters által kedd reggel megjelentett cikk.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
