Handó: a bírónak mindig a közjóért kell tevékenykednie

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bírónak lenni több, mint egyszerű jogszolgáltatást végezni – mondta az OBH elnöke egy rendezvényen.

Bírónak lenni több, mint egyszerű jogszolgáltatást végezni, a bírói hivatás alapja, hogy mindig a közjóért tevékenykedünk – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a szervezet Consilium Peritorum című rendezvényén pénteken.

Az elnök hangsúlyozta: a bírói munka során mindig szem előtt kell tartani az ember tiszteletét és az igazság szolgálatát. Minden bírónak az önálló államhatalmi ágként elismert, hierarchikusan felépített hivatásrend legfőbb célkitűzését, az igazságot kell szolgálnia és szolgáltatnia.

Az OBH elnöke felidézte: a 12. századi Európában, ha egy pap valamely tanról szerette volna megtudni, vajon eretnekség-e, akkor a püspökhöz fordult. Ebből alakult ki az a szokás, hogy ha valakinek vallási dolgokban kérdése volt vagy tanácsra volt szüksége, akkor levélben megkeresett egy-egy neves egyházi tanítót, jogtudóst. A levélben érkezett válasz volt a Consilium Peritorum („szakértői tanács”). Később a kifejezést már általánosabban használták, arra, hogy egy nagy tudású szakértő elmagyarázza, megvilágítja egy adott történés hátterét.

Handó Tünde az OBH által harmadik alkalommal megrendezett Consilium Peritórumról azt mondta: olyan fórum, amelyen a rendezvényt megelőző egy évben kinevezett bírák, fogalmazók, az igazságszolgáltatás szervezetrendszerébe bírósági titkárként belépő munkatársak közvetlenül is megismerhetik a bírósági vezetőket, és szakmai fejlődésük érdekében hasznos tanácsokat kaphatnak azoktól, akik az igazságszolgáltatásban meghatározó szerepet töltenek be. 

Hangsúlyozta: tudatosítani kell, hogy a bírósági közösség úgy lehet sikeres, ha felismeri: minden munkatársuk munkája értékes. A bírósági szervezet is azáltal fejlődik, ha tagjai fejlődnek; a fiatal generáció tanításának hangsúlyt kell kapnia, a szervezetben régebben dolgozóknak pedig mesterként kell magukra tekinteniük – fogalmazott. 

Handó Tünde az ügyforgalmi adatok, a gazdálkodási tevékenység, a szervezetfejlesztési eszközök sokfélesége alapján az egyik legsikeresebb államszervezeti ágazatnak nevezte a bírósági rendszert, amely – mondta – évről évre egyre jobb eredményeket ér el. Példaként említette, hogy a 2012-es bírósági reform előtti állapothoz képest 2015-ben a lényegében változatlan létszámú bírói és igazságügyi alkalmazotti karnak csaknem 25 százalékkal több ügyet kellett elintéznie, és a szervezetet újabb és újabb kihívások érik, mint például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetből adódó feladatok vagy épp a devizahiteles ügyek. 

 

Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: egyre nehezebb lépést tartani a változásokkal, a szervezetrendszerbe újonnan bekerülteknek pedig erre válaszul azt tanácsolta, hogy olvassanak sokat. 

Az angol egyetemi tanár, Richard Susskind A holnap ügyvédei című kötete abból indul ki, hogy néhány évtizeden belül radikális változások következnek be a jogi szolgáltatások piacán – ismertette a kúriai elnök. E szerint szolgáltatóközpontok jönnek létre, a jog tömegtermékké alakul, online megvásárolható jogi szolgáltatások jelennek meg, és minderre Darák Péter szerint a bíróságok is rákényszerülnek. 

Már most megjósolható, hogy mindez milyen hatással lesz ez a hagyományos bírói munkára – folytatta a Kúria elnöke. Arról is szólt, hogy átalakul a technológia: elérhető lesz az automatizált iratszerkesztés, 24 órás online piac jön létre, elektronikus tananyagok, online tanácsadás jelenik meg, zárt jogászi közösségek jönnek létre, amelyeken belül megoszthatják a résztvevők egymással tapasztalataikat. Ilyen zárt jogászi közösségnek tekinthető ma a bíróság is, amikor joggyakorlatot elemez, tanácsadói testületeket működtet – mondta. 

Előrevetítette, hogy az online jogi szolgáltatások a bírói szervezetre is hatással lesznek, mivel a jogi segítségnyújtás új formái születnek meg, kialakulnak online jogsegélyszolgálatok, online közösségek. A nehéz, komplex ügyekben továbbra is szükség lesz bíróra, de bizonyos részfeladatoknál – például az automatizált iratszerkesztésnél – már nem bírák fognak közreműködni – jelezte. 

Új jogászi munkakörök fognak kialakulni, mint például a jogi fejlesztő mérnök, a jogi informatikus, a jogi folyamatelemző, az online vitarendezési szakértő – jelezte. Hozzátette: Susskind szerint a fiatalok számára ezek nem tűnnek túl izgalmas feladatnak, ám szellemileg ugyanolyan kihívást fognak jelenteni, mint ma megtanulni például a polgári perrendtartás szabályait.

(MTI)

---