Handó: egyre kevesebb az ügyhátralék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folyamatosan csökken a bírságok ügyhátraléka, az eredmények nemzetközi összehasonlításban is jelentősek – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden a parlament igazságügyi bizottságában, ahol 2017 első fél évéről szóló beszámolóját vitatták meg.


Handó Tünde kifejtette: 2017 első fél évében 10 százalékkal több peres ügyet fejeztek be a bíróságok, mint amennyi érkezett, a nem peres ügyeket is figyelembe véve az ügyhátralék-csökkenés 20 százalékos volt. A törvényszékeken első fokon a két éven túli ügyek száma a 2010 első félévi 3248-ról 2017 elejére 1447-re csökkent.

Elmondta, a bírák munkaterhe is folyamatosan csökken: míg 2012. január 1-jén a Fővárosi Törvényszéken egy büntetőbírónál 157 ügy volt folyamatban, és az országos adat 112 volt, addig 2017. január 1-jén a Fővárosi Törvényszéken 80 ügy jutott egy bíróra, országosan pedig 78 ügy volt bírónként.

Az ítélkezés megalapozottságával kapcsolatban szült arról, hogy például a járásbíróságok civilisztikai peres ügyszakában 2017 első fél évében az ügyek 90 százaléka első fokon jogerőre emelkedett. Az OBH elnöke elmondta azt is: az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján a magyar bíróságok a különböző ügyforgalmi mutatók alapján a legjobban teljesítő bíróságok között vannak.

Handó Tünde óriási lehetőségnek nevezte, hogy 2012-höz képest megduplázódott a bíróságok költségvetése.

Az OBH elnöke az ülésen Varga László (MSZP) kérdésére elmondta: a közigazgatási felsőbíróság felállítását évek óta maximálisan támogatják, mert annak fontos szerepe lehet a közigazgatási ügyekben.

Az ülésen Varga László mellett Staudt Gábor (Jobbik) és Varga-Damm Andrea (Jobbik) is több kérdést tett fel az OBH és az Országos Bírói Tanács kapcsolatáról, de Vejkey Imre (KDNP), a bizottság elnöke többször is figyelmeztette a képviselőket, hogy a bizottság az OBH 2017. első félévi beszámolóját vitatja meg.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Handó Tünde annyit mondott az OBH és az OBT kapcsolatáról, hogy az OBT feladata a felügyelet és a közreműködés.

A bírósági honlapon lévő jegyzőkönyvekből, határozatokból látható, hogy 2017 első fél évében többször is megtörtént, hogy az előterjesztéseket az OBT leszavazta, illetve további kérdései, javaslatai voltak, mégsem volt ennek olyan látszata, visszhangja, mintha nagy rendetlenség lenne a bírósági szervezetben, mert a bírók többsége tisztában volt azzal, az egész bírósági szervezet akkor mehet előre, ha egy minimumban képesek vagyunk megállapodni és ahhoz tartani magunkat – jegyezte meg Handó Tünde.

Az ülésről távozóban az OBH elnöke újságírói kérdésre elmondta: az OBT tagjait a napokban választják meg a bíróságok, a póttagokat, szeptemberre helyre fog állni a szervezet törvényessége.

A beszámoló vitájában Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) frakciója nevében megköszönte a beszámolót és a törekvést, amit az igazságszolgáltatás és állampolgári bizalom erősítése érdekében tett az OBH elnöke.

Az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége végül támogatta az OBH elnökének beszámolóját.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.