Handó: legyen mesterképzés a fogalmazói életút

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogalmazói életútnak egyfajta mesterképzéssé kell válnia, hogy a bírói hivatást választó 23-24 éves végzett jogászok 30 éves korukra kiváló bírókká váljanak – hangsúlyozta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken, a Székesfehérvári Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón.

Handó Tünde elmondta, hogy a jogi egyetem elvégzése után a fogalmazói léttel kezdődik a bírói kinevezéshez vezető út. Szeretnék elérni, hogy a fogalmazóként töltött évek az „egyetem meghosszabbításaként” teljenek és nem igazi munkavállalói tevékenységgel: sok képzést, külföldi tanulmányutakat, bírói mentorálás melletti tanulási lehetőséget kínálnak – tette hozzá.

Az OBH elnöke emlékeztetett arra, hogy bár a bírói pályázatok nyitottak, a jelentkezők több mint 90 százaléka a bírósági szervezetben nevelkedett. Úgy vélte, ezért különösen fontos, hogy a legkiválóbbak jelentkezzenek fogalmazónak.

Handó Tünde megemlítette, hogy teljesen átalakították a fogalmazói felvételi rendszert. Tavaly négyszeres túljelentkezés volt a 29 álláshelyre, hiszen 122-en pályáztak, végül 92-en tettek sikeres vizsgát.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a bíróságok céljai öt éve változatlanok. Öt alapcélt emelt ki: a bíróságok alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését időszerűen és magas színvonalon; az emberi erőforrások optimális elosztását; a tárgyi feltételek biztosítását; a bírósági szervezetek ítélkezési és igazgatási munkájának átláthatóságát és kiszámíthatóságát; valamint a bíróságokhoz való hozzáférés javítását.

Handó Tünde szerint az emberek legnagyobb elvárása a bíróktól, hogy „kellően bölcsek és okosak legyenek”, ehhez azonban képzések kellenek. Hozzátette: az állampolgári elvárás teljesüléséhez a bírókat rendszeresen ellenőrzik is.

A bírói értékelési rendszerben a vizsgáló maga is bíró, aki komoly, több tucat oldalnyi jelentést készít, amit aztán az adott bíróság elnöke, más bíróságok és ítélőtáblák kollégiumi vezetői is tanulmányoznak. Amennyiben egy bíró a jelentéssel nem ért egyet, akkor szolgálati bíróság előtt jogvitát kezdeményezhet.

 

Az OBH elnöke közölte, hogy tavaly a 2800 fős bírói karból 264 bírót vizsgáltak meg. A húsz, határozott időre kinevezett bíró közül 19 alkalmasnak bizonyult, míg a határozatlan időre kinevezett 244 bíró közül 62 alkalmas, 92 kiválóan alkalmas, 90 kiválóan, magasabb beosztásra alkalmas bíró lett.

Hajdu István az Országos Bírói Tanács soros elnöke arról beszélt, hogy az OBT hatéves mandátumából öt év letelt, így ősszel megkezdődnek a tagválasztás előkészületei. A törvényszékek és ítélőtáblák küldötteket választanak, akik képviselik az adott szervezetet a voksoláson, ahol a mandátum lejárta előtt négy 4 hónappal megválasztják az új OBT tagjait.

Mint mondta, a 15 fős tanácsnak egy állandó tagja van, Darák Péter a Kúria elnöke, a másik 14-et választani kell. A tagok nem újraválaszthatók, így jövő márciustól biztosan lesz 14 új tagja a grémiumnak – tette hozzá.

Turcsánné Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke beszámolójában elmondta: tavaly 44962 ügy érkezett hozzájuk, ennél többet, összesen 46351 ügyet fejeztek be. A peres ügyekből öt százalékkal több érkezett, a nem peres ügyek száma azonban 11 százalékkal csökkent.

Tavaly a büntető peres ügyek 40,9 százaléka hat hónapon belül 64,9 százaléka egy éven belül befejeződött. Ugyenezek a mutatók civilisztika ügyszakban 68,1 és 86,4 százalék.

Országosan és nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak nevezte, hogy a törvényszéken lefolytatott közvetítői eljárások 64 százaléka megállapodással zárult.

(MTI)

---