Handó: változást hoz a beszédleíró program

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A bírósági munka minőségét javítja és időszerűségét segíti az a beszédleíró szoftver, amely néhány éven belül az egész bírósági rendszerre kiható változást jelent – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken Zalaegerszegen.

Handó Tünde a zalai összbírói értekezletet megelőzően tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Zalaegerszegi Törvényszéken tavaly pilotprojektként elindított program révén az ország bíróságai olyan beszédleíró szoftverhez jutnak, amely akár teljes egészében automatizálni tudja a jegyzőkönyvkészítést. 

Az igazságügyi alkalmazottak az így felszabaduló energiájukat érdemi, bírók és bírósági titkárok melletti feladatokra fordíthatják – fogalmazott az OBH elnöke.

Hozzátette, az Egerben már kialakított, távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermek révén lehetőség lesz arra, hogy a kép- és hangrögzítés miatt gyorsan és könnyen feldolgozhatóvá, megismerhetővé váljon a tárgyalások tartalma. 

Handó Tünde azt mondta: számokkal, adatokkal is lehet értékelni a bíróságok munkáját – így azt, hogy Zalaegerszegen öt év alatt az országos 37 százalékot meghaladóan, 55 százalékkal csökkent a két éven túl húzódó ügyek száma -, de arról is számot kell adni, hogy miképpen lehet a bírósági szervezetet „átvezetni a 19. századból a 21. századba”. 

Az igazságos ítélkezés ugyanis nemcsak a jogszabályoktól függ, hanem attól is, hogy miként lehet segíteni a bírók munkáját, és ide tartozik a beszédfelismerő szoftver alkalmazása is – jegyezte meg.

Úgy értékelte, hogy a Zalaegerszegi Törvényszéken mindig vannak olyan személyiségek és közösségek, akik, illetve amelyek képesek a bírói feladatkörön túl is tenni valamit a városért, a megyéért vagy az országért. Példaként említette, hogy az ott működő törvényszék „egyfajta élesztője és bázisa” a bírósági történelem- és hagyományápolásnak is, amely országos programmá szélesedett.

A bíróság szolgáltató jellegét pedig azzal lehet erősíteni, ha „az igazságszolgáltatás nemcsak az ítéletben való igazság szolgáltatását jelenti”, hanem azt is, hogy a bírók és bírósági alkalmazottak az ügyfeleket komolyan véve fordulnak minden egyes ügyhöz – jelentette ki Handó Tünde.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla, illetve a Magyar Bírói Egyesület elnökeként arról beszélt, hogy a Pécshez tartozó négy megyét összesítve Zalaegerszegről érkezik hozzájuk az ügyek 20 százaléka. A polgári és büntetőügyekben időszerűségben és szakmai munkában is élen járnak a zalai bírók, amit az is mutat, hogy az ítélőtáblán tavaly nem volt egyetlen hatályon kívül helyezett zalai ügy sem.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke elmondta: a beszédfelismerő szoftver nemcsak az ítélkezés megalapozottságát és időszerűségét javítja, de felszabadítja a leírók munkaidejének mintegy harmadát. Az így adódó kapacitást arra használják, hogy a más területen – például az elektronikus eljárásoknál – megnövekedett feladatokra tudják átcsoportosítani őket, illetve továbbképzések után a bírók és bírósági titkárok mellett kaphatnak feladatokat.

[htmlbox beszedleiro]

Sorok Norbert a zalai adatokat ismertetve elmondta: tavaly az országos tendenciákhoz hasonlóan a 2016-os évhez képest 95 százalékra csökkent Zalában is az érkezett ügyek száma, ami 28 ezer esetet jelentett a megyében. A folyamatos csökkenéssel együtt növekedett a befejezett ügyek aránya, vagyis tavaly már két százalékkal több esetet zártak le, mint ahány új érkezett.

A javulást mutatja az is, hogy a beérkezett ügyek csaknem 92 százalékát egy évben belül lezárták Zalában, ami az országban is az első helyet jelenti az ott működő bíróságok számára – jelezte a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke.

(MTI)

---