Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága egy Szabolcs megyei testvérpár ügyében, akik cégcsoportot működtetve, fenyőfűrészáru kereskedelmével csaknem 800 millió forint áfát csaltak el – közölte honlapján az adóhatóság.
A testvérpár Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából nettó áron szerzett be faárut, amelyet Magyarországon elsősorban tüzépeseknek, kis- és nagykereskedőknek értékesítettek. Az árut több magyar cégen átszámlázták, hogy úgy tűnjön, mintha itthon szerezték volna be. Az áfát így megspórolták, sőt, az értékesítés után sem fizettek. A csaláshoz fiktív számlákat használtak, vezetett könyvelésük nem volt. Mintegy 800 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
Miután egy-egy általuk irányított cégnek tetemes adótartozása halmozódott fel, a bíróság felszámolta, de előfordult, hogy fiktíven átruházták valakire.
Az ügyben kihallgatott két gyanúsítottnak üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, valamint közokirat-hamisítás miatt kell felelniük. A pénzügyi nyomozók a harmincezer oldalas nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségnek.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
