Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hét év fegyházbüntetésre ítélt a Balassagyarmati Törvényszék egy mátranováki nőt, aki 2013 nyarán, közvetlenül a szülés után ellátatlanul a sorsára hagyta életképes kislányát, az újszülött pedig néhány óra múlva meghalt; az ítélet nem jogerős – közölte a törvényszék szóvivője csütörtökön.
Barsi József elmondta: a most 26 éves T. É. – aki nevelőszüleivel élt a Nógrád megyei faluban és három évvel korábban már szült egy gyermeket – a 2013. július 24-ére virradó éjszakán újszülött lányát egy pelenkával körbetekerte, majd betette a fürdőszobai szekrénybe. Semmilyen módon nem gondoskodott róla, nem hívott segítséget és a házban lévő nevelőanyjának sem szólt.
Később a már halott csecsemőt a kandallóba tette, és az abban lévő papírokat meggyújtotta. A test azonban nem égett el, ezért a vádlott kivette, még egy pelenkába csavarta, majd a padláson több szatyorba csomagolta, végül egy papírdobozba rejtette, és lefeküdt aludni.
A Balassagyarmati Törvényszék megismételt eljárásban hozta meg az ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla a korábbi – a bűnösséget megállapító és főbüntetésként szintén 7 év fegyházat kiszabó – törvényszéki ítéletet hatályon kívül helyezte, mert tisztázatlannak tartotta, hogy ténylegesen mi okozta a gyermek halálát: az ellátatlanság, a kihűlés, hirtelen csecsemőhalál vagy reflexes szívmegállás.
Az új eljárásban a szakértők ismételt meghallgatása, valamint újabb szakértői vélemények beszerzése után az utóbbi lehetőségeket az elsőfokú bíróság elvetette, s bizonyítottnak látta, hogy T. É. mulasztása folytán halt meg az újszülött. Az ítélet nem vált jogerőssé, az ellen az ügyész, a vádlott és a védő is fellebbezett.
A nő, akit korábban csaknem két évig tartottak fogva, az ügyészi indítvány ellenére egyelőre szabadlábon védekezhet, mert a törvényszék az előzetes letartóztatás ismételt elrendelése helyett elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalom fenntartását; az erről szóló végzés szintén nem jogerős.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
