Hét évet kapott Vizoviczki


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hét év börtönnel és több mint 600 milliós vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczkit Lászlót vendéglátó ipari tevékenységgel összefüggésben felbújtóként elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.


A vád lényege, hogy Vizoviczki a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, melyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtet el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával. Az elkövetés módjának lényege, hogy a vádlottak a szórakozóhelyeken nem ütötték be a bevétel egy részét.

A 2014 őszén kezdődött perben néhány héttel ezelőtt az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért az összesen 34 vádlott többségére. A ügyészi indítványban szereplő bűnszervezeti minősítés esetén az ilyen ügyekben követett ítélkezési gyakorlat alapján Vizoviczki és néhány társa akár tíz évet meghaladó fegyházbüntetést is kaphatott volna, a vádlottak nagy része pedig több éves letöltendő szabadságvesztést.

Vizoviczki László az utolsó szó jogán hétfőn egész nap és pénteken délelőtt is arról beszélt, hogy nem követett el bűncselekményt. Szerinte a vádirat valótlan, koncepciós, az ügyészség elévült adóügyi szabálytalanságokkal és „kitalált mesékkel” próbálja megtéveszteni a bíróságot.

Vizoviczki úgy vélte, rendőri belháborúk áldozatává vált. Az utolsó szó jogán elmondta azt is, hogy az eljárás során a pultosokat megpróbálták rávenni, hogy valljanak a ügyvezetőkre, az ügyvezetőket, hogy a cégvezetőkre, a cégvezetőket, hogy őrá, őt pedig arra, hogy országos jelentőségű politikusokat tegyen terhelő vallomást. A vádlottak többsége az eljárás során tagadta bűnösségét és felmentését kérte.

A törvényszék pénteken délután kihirdetett elsőfokú ítélete szerint Vizovicki mellett néhány társa 5, néhány pedig 2-3 év körüli letöltendő börtönt kapott, több mint tízen felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan csupán közérdekű munkát. Több vádlottat felmentettek. 

A bíróság egyik vádlottnál sem látta megállapíthatónak a jelentősen súlyosabb büntetések kiszabását megalapozó bűnszervezeti minősítést. Ennek kapcsán a bíró kifejtette: a szigorú elszámolásra épülő szervezet, amit az elsőrendű vádlott a befolyása alatt álló cégeknél működtetett, nem kifejezetten bűncselekmények elkövetését szolgálta. 

A bíró ugyanakkor rámutatott arra, hogy számos, a vádbeli szórakozóhelyeken dolgozó felszolgáló, pultos tanúvallomásában a vádat alátámasztva elmondta, hogy a bevétel egy részét nem ütötték be a pénztárba, és ezt a vádlottak közül is többen megerősítették. A vádbeli időszakban hozzávetőleg a bevételek fele után fizették meg a cégek az adót.

A bíróság leszögezte, hogy a cégek legális és illegális bevétele is az elsőrendű vádlottnál jelentkezett. 

A büntetéskiszabás kapcsán a bíró kifejtette: adócsalásokra nem jellemző az ebben az ügyben megfigyelhető nyomatékos enyhítő körülmény, hogy az okozott vagyoni hátrány fedezete a hatóságok rendelkezésére áll. Vizoviczkinál ugyanis a hatóságok a nyomozás során mintegy félmilliárd forint értékű kézpénzt foglaltak le forintban, illetve devizában, továbbá ingatlanokat és más vagyonelemeket is zár alá helyeztek.

Amennyiben Vizoviczki elsőfokon kiszabott 7 éves szabadságvesztése jogerőre emelkedne és végrehajthatóvá válna, az adható kedvezményeket és az eddig kényszerintézkedés – előzetes letartóztatás, illetve házi őrizet – hatálya alatt töltött időt beszámítva, már csak hozzávetőleg a fele lenne hátra. Vizoviczki jelenleg házi őrizetben van, miután ismeretlen forrásból negyedmilliárd forint óvadékot tett le.

A bíróság pénteken Vizoviczki László vonatkozásában elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra, illetve a védelem kényszerintézkedés megszüntetésére vonatkozó indítványát és a házi őrizetet fenntartotta.

A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze minden vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, a vádlottak túlnyomó többségénél a bűnszervezet megállapítását és a büntetések súlyosítását indítványozta, Vizoviczki László és vádlott-társainak többsége viszont felmentésért fellebbezett, így az elsőfokú döntés nem jogerős, a büntetőper másodfokon folytatódik.

A Vizoviczki-ügyben korrupcióval megvádolt rendőrök felelősségre vonása egy másik, nem nyilvános büntetőperben zajlik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.