Hivatalos személy elleni erőszak vagy terror?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Terrorcselekményhez a tettnek a törvénybe foglalt három cél egyikét meg kell valósítania, ha ez nem bizonyított, akkor Ahmed H. esetében hivatalos személy elleni erőszaknak is minősülhet a rendőrök megdobálása - mondta Borbély Zoltán jogász az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

A büntetőjogászt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.

 A jogász ismertetése szerint a terrorcselekmény célzatos bűncselekmény, a célzat pedig háromféle lehet: a lakosság megfélemlítése, illetve más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása vagy megzavarása, vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarása, illetve állami szerv, más állam vagy nemzetközi szervezet kényszerítése (államzsarolás).

Borbély Zoltán azt mondta: míg az első kettőt a közvélemény is terrorcselekménynek tartja, addig a harmadikat illetően, ha az állami szerv (például rendőrség) kényszerítése hivatalos személy (például rendőr) elleni erőszakon keresztül valósul meg, már nem ilyen egyértelmű a megítélése.

A jogász arra is kitért: arról van videofelvétel, hogy Ahmed H. eldob egy tárgyat, de az nem látszik, hogy a rendőrök irányába-e vagy sem. Amennyiben rendőrök felé dobott követ, azzal megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot - tette hozzá. Amennyiben ez a törvényben meghatározott célzattal, így államzsarolással párosult, akkor a terrorcselekmény tényállása formailag megvalósult - jelentette ki. Az más kérdés, hogy hogyan értékeli majd a bíróság a bizonyítékokat, illetve hogy megállapítja-e a terrorcselekményt - jegyezte meg.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán.

A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe.

Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntette miatt.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • terrorizmus

    A Fejér Megyei Főügyészség terrorcselekmény előkészülete és terrorcselekménnyel való fenyegetés miatt emelt vádat azzal a két férfival szemben, akik az interneten üzenetet váltottak az Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozásról, illetve egyikük hozzászólásokban terrorcselekmények elkövetését helyezte kilátásba.

  • Ferihegyi repülőtér - kilátóterasz

    Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!