Hosszú szünetet tart az Ab


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ítélkezési szünetet tart az Alkotmánybíróság (Ab) július 22-től augusztus 30-ig – olvasható a testület honlapján.


Az Ab, ügyrendje szerint, évente legfeljebb két alkalommal – nyáron és télen -, összesen legfeljebb ötvenhat nap ítélkezési szünetet tart.

A hétfőn kezdődő ítélkezési szünet nem számít bele az ügyrendben meghatározott határidőkbe. Ugyanakkor nem érinti az ítélkezési szünet az alkotmánybírósági törvényben megállapított határidőket, így többi között az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló 60 napot.

Az ügyrend szerint az Ab elnöke elrendelheti adott ügy soron kívüli elbírálását, ami többi között azt is jelenti, hogy az eljárási cselekményeket haladéktalanul foganatosítani kell.

Az Ab tavaly december 28-án hirdette ki azt a határozatát, melyben formai okokból megsemmisítette az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit, ez év január 4-én pedig Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok választással összefüggő regisztrációs kötelezettségének alkotmányellenességét mondták ki.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.