Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy szabolcsi polgármester, ügyvéd ismerőse kérésére, arra utasította az önkormányzat ügyintézőjét, hogy – jogosulatlanul – ingyen kérjen le tulajdoni lapokat a nyilvántartásból. Mindhármójuk ellen vádat emeltek.
Hivatali visszaélés bűntettével vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy ügyintézőt, aki polgármestere utasítására 137 esetben szerzett be jogellenesen tulajdoni lapokat – közölte a megyei főügyészség vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Zsíros Zsolt főügyész közleményében azt írta: a vádirat lényege szerint a szabolcsi település önkormányzatánál több évtizede köztisztviselőként dolgozó ügyintézőt a polgármester 2015 elején arra utasította, hogy különböző ingatlanok tulajdoni lapjait kérje le neki hivatali számítógépén az ingatlan-nyilvántartási adatokat tartalmazó TakarNet rendszerből.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Az ügyintéző jogosult volt használni a rendszert, amiből az önkormányzat a hivatali feladatainak ellátásához ingyenesen kaphatott adatokat, így például tulajdonilap-másolatokat. Más célra viszont a rendszer adatai nem használhatóak ingyenesen, amivel a vádlottak tisztában voltak – ismertette a főügyész.
Közölte: a polgármester arra is utasította az ügyintézőt, hogy a jogosulatlan lekérdezéseket úgy tüntesse fel a rendszerben, mint ha közérdekű bejelentések elintézéséhez kellenének. A település vezetője mindezt ügyvéd ismerőse kérésére tette, aki nyolcvannyolc esetben fel is használta a jogosulatlanul lekért tulajdoni lapokat munkájában.
A bűncselekmény révén kár is érte az önkormányzatot, mert a jogosulatlan lekérdezések miatt 302 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a polgármesteri hivatalt a Földmérési és Távérzékelési Intézet.
Az ügyintézőt tettesként, a polgármestert és az ügyvédet felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettével vádolja az ügyész, aki azt indítványozta, hogy a bíróság mindhármukra felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki – tette hozzá Zsíros Zsolt.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
