Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Monori Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat annak a férfinak az ügyében, aki internetes oldalakon nem létező számítástechnikai eszközöket hirdetett és közel 60 embert károsított meg.
A vádlott 2014 februárjától saját nevén és kitalált neveken jelentetett meg hirdetéseket különböző internetes oldalakon. A hirdetésekben számítástechnikai, műszaki alkatrészeket, termékeket kínált eladásra. Többek között tévét, hangfalat, számítógép alkatrészeket is, amelyek természetesen sosem voltak a tulajdonában.
[multibox]A sértettek telefonon és e-mailben jelentkeztek a hirdetésre, a vádlott egyeztetés után azt kérte a sértettektől, hogy a kiszemelt áru vételárát előre utalják át a bankszámlájára, ő pedig az összeg beérkezése után postára adja a megrendelt terméket a sértettek által megadott címre.
Az így megszerzett összeget a vádlott felvette a bankszámlájáról és a saját megélhetésére költötte, a megrendelt terméket pedig egyetlen esetben sem küldte meg a sértetteknek, mert arra eleve lehetősége sem volt.
A vádlott összesen 59 embert tévesztett meg hirdetéseivel. A becsapott sértetteknek egyenként 10.000,- forinttól 80.000,- forintig terjedő kárt okozott.
A sikeres nyomozást követően a Monori Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és csalás vétségével emelt vádat a férfivel szemben és letöltendő börtönbüntetés kiszabására indítványozta. A vádlottat már 2016 márciusában előzetes letartóztatásba helyezték, jelenleg az elsőfokú tárgyalását várja.
(forrás: www.mklu.hu)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
