Iszapömlés: új eljárás jön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Másodfokon hatályon kívül helyezték a felmentő ítéleteket és új eljárást rendeltek el. Nem látták az ítélet logikáját.

Hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla. Az új eljárást az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának kell lefolytatnia.

Zólyomi Csilla, a tanács elnöke indokolásában azt mondta, hogy a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt. Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához – jelentette ki.

Az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de „helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek” – mondta.

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe – sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

 

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben.

Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el.

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni.

Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak.

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, hogy az esetleges új eljárásból – elfogultság miatt – a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak „egyfajta meggyőződése” már kialakult az ügyről – fűzte hozzá.

A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Abszolút hatályon kívül helyezési okot állapított meg az ítélőtábla Úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési okból kell megismételni a vörösiszapper elsőfokú tárgyalását – mondta a Győri Ítélőtábla elnöke keddi sajtótájékoztatóján Győrben, miután a táblabíróság hatályon kívül helyezte az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék ítéletét. Széplaki László hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Törvényszék „komoly munkát végzett”, hosszadalmas és részletes bizonyítást folytatott le, rengeteg tanút és szakértőt hallgatott meg, az okiratokat és a bizonyítékokat a tárgyalás anyagává tette. Az ítélet indoklásában azonban olyan hiányosságok vannak, amelyek miatt a határozat alkalmatlan a felülbírálatra – mondta. Az indoklás hiánya pedig abszolút hatályon kívül helyezési ok, mert a másodfoknak nincs mérlegelési lehetősége arra vonatkozóan, hogy az indoklás érdemben változtathat-e az ítéleten vagy sem – tette hozzá. Széplaki László beszélt arról is, hogy a megismételt eljárásba a bíróság beemelheti a korábban lefolytatott bizonyítást, így nem kell újból beidézni a tanúkat, nem kell új szakértői vizsgálatokat sem elrendelni, ami gyorsabb eljárást tesz lehetővé

Mint arról egy évvel ezelőtt lapunk beszámolt, a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon. A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.

Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet akkori indoklásában hangsúlyozta: a perben a Mal Zrt. „nem ül a vádlottak padján”. A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet.

(MTI)

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

 

---