Iszik vagy vezet? Egyre kevesebben tudnak dönteni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem a duplájára nőtt 2012-ről 2015-re azoknak a száma, akiket eltiltott a bíróság a járművezetéstől.


A Fővárosi Törvényszék statisztikai adatai szerint az elmúlt két évben naponta átlagosan hat ittas vagy bódult járművezetőt ítéltek el Budapesten, ez a leggyakoribb bűncselekménytípus a közlekedési bűncselekmények körében a fővárosban – mondta a bíróság szóvivője a témában tartott szerdai sajtótájékoztatón. Póta Péter ismertette: míg 2012-ben az ittas vagy bódult járművezetés miatt elítéltek száma 1350 körül alakult, addig 2015-re ez a szám már elérte a 2300-at, s bár tavaly némi csökkenés volt megfigyelhető, még így is meghaladta jócskán a 2100-at a számuk. 

Jelentősen, csaknem a duplájára nőtt 2012-ről 2015-re azoknak a száma, akiket eltiltott a bíróság a járművezetéstől: 2015-ben már 1100 körül volt azok száma, aki a bíróság döntése értelmében nem ülhettek a volán mögé.  Ezt Balassa Zita, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája  a büntető törvénykönyv szigorításával magyarázta. A közlekedési szakjogász hozzátette: a 2013-ban hatályba lépett módosítás kötelező eltiltást vezetett be az ittas járművezetőkkel szemben. 

Póta Péter arról is beszélt: a közelmúltban több olyan bírói döntés is született közlekedési balesetekkel összefüggésben, amelyek tartalma nem találkozott a média és a társadalom elvárásaival. 

Hangsúlyozta: sokkal enyhébb megítélés alá esnek a közlekedési bűncselekmények, mint az egyéb, szándékos, különösen az élet elleni cselekmények, még akkor is, ha gyakran halálos eredménnyel végződnek. 

Megjegyezte, a köznyelvben sokszor gyilkosnak nevezik a közlekedési baleset gyanúsítottját, jogi értelemben azonban akkor lehet erről szó, ha például valaki szándékosan akarja kioltani egy ember életét és ehhez eszközként használja a gépjárművét. Ebben az esetben azonban már nem is közlekedési bűncselekményről, hanem élet elleni bűncselekményről van szó. 

A kényszerintézkedéseket ért kritikai észrevételekre példaként említette, hogy az elmúlt két és fél évben mindössze 8 esetben indítványozta az ügyészség közlekedési balesetekkel kapcsolatban a gyanúsított előzetes letartóztatását. Jellemzően ittas vezetés, halált okozó ittas vezetés, közúti veszélyeztetés, illetve halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt született ilyen indítvány 2005-ben, 2006-ban, illetve az év első felében. A nyolc esetből hat alkalommal rendelte el a bíróság az előzetes letartóztatást, az érintettek közül ketten külföldi állampolgárok voltak. Két esetben pedig lakhelyelhagyási tilalomról döntöttek.    

A törvényszék adatai szerint a közlekedési bűncselekmények jelentős részét a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, valamint a járművezetés ittas állapotban vétsége miatti eljárások teszik ki. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének számít, ha például egy gépkocsivezető bevág egy utasokkal teli busz elé, s így a busz sofőrjét hirtelen fékezésére kényszeríti. De az is közúti veszélyeztetésnek számít, ha valaki egy vasúti felüljáróról a mozdonyra követ, kavicsot, üveget dob, vagy köveket tesz a sínekre, esetleg leszereli a vasúti átjárót előjelző táblát.  

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

Póta Péter az ittas vezetéssel kapcsolatban arra figyelmeztetett: Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, az ittas járművezetésért alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de ha az ittas sofőr 8 napon túl gyógyuló vagy ennél súlyosabb sérülést okoz, vagy olyan balesetet, amely halálos kimenetelű, a büntetése már 10 évig is terjedhet. Bódult állapotban történő járművezetésért ugyancsak 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. 

A törvényszéki statisztika szerint a közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek száma 2012-től 2015-ig folyamatosan és jelentősen nőtt: míg 2012-ben 1800 körül alakult, addig 2015-ben már meghaladta a 2600-at, s bár 2016-ban némi visszaesés volt tapasztalható, még ekkor is meghaladta a 2500-at. A jogerősen elítéltek elsősorban felnőttkorúak voltak, évente 10 körüli a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma. Őket jellemzően ittas vagy bódult állapotban történő vezetés miatt marasztalták el. 

Közlekedési bűncselekmény miatt jellemzően felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és közérdekű munkát szab ki a bíróság. A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztések száma az elmúlt néhány évben egyszer sem haladta meg az évi 30-at. A végrehajtandó szabadságvesztéseket jellemzően nem halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, hanem ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt szabták ki.

Póta Péter rámutatott: a közlekedési bűncselekmények elkövetői nem a szó általános értelmében vett bűnözők, hanem a mindennapi élethelyzetekre reagáló, a közlekedésben naponta részt vevő emberek, akik az adott helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést hozták meg és viselniük kell ennek következményeit. Ez az egyik oka annak, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben enyhébb a büntetéskiszabás – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.