Ítélkezési szünet kezdődött a bíróságokon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szombaton kezdődött és augusztus 20-áig tart a nyári ítélkezési szünet az ország bíróságain. A törvénykezési szünet alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.


Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint a polgári perekben – bizonyos kivételektől eltekintve – a napokban megállapított határidőbe nem számít bele a törvénykezési szünet időszaka. A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is egyebek mellett soron kívüli eljárás, előzetes bizonyítás esetén, a végrehajtási perekben és egyes nem peres eljárásokban – például cégeljárás, csőd- és felszámolási eljárás, végelszámolás, végrehajtás. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Büntetőügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntetőbírák ez idő alatt is eljárnak az előállításos ügyekben, a gyorsított eljárásokban, döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról, így például az előzetes letartóztatás elrendelése vagy a gyanúsított szabadlábra helyezése kérdésében.

Az OBH tájékoztatása szerint az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják beadványaikat és betekinthetnek az iratokba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.