Jelentős bűnügyeket kezd tárgyalni a Fővárosi Törvényszék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Októberben elsőfokú ítélet várható a repülőtéri vesztegetés büntetőperében, és megkezdődik a szintén a Budapest Airport Zrt.-hez köthető taxis vesztegetés tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint kétezer sértettet érintő, Fortress-ügyként ismerté vált tízmilliárdos csalássorozat tárgyalása ugyancsak megkezdődik októberben, a Quaestor-ügyé pedig folytatódik – mondta Póta Péter bíró, szóvivő a törvényszéken tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.


A repülőtéri vesztegetés ügyében a vád szerint a Budapest Airport Zrt. egykori jogi igazgatója és jogi előadója, az ügy első- és másodrendű vádlottja 2008-2009-ben ügyvédi irodákkal kötött szerződések esetében kenőpénzt, a kifizetendő megbízási díjak 5-10 százalékának „visszaosztását” kérte. A tizenhárom vádlott közül hét ügyvéd. Egy másik vádpont szerint az elsőrendű vádlott a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatójaként 12 millió forintot kért a BKV szerződés-nyilvántartó rendszer elkészítésére 2009-ben kiírt pályázatának elnyeréséért, és a kenőpénz átadásakor érték tetten. A vádlottak tagadják a bűncselekmények elkövetését.

Októberben kezdődik a Zóna-taxis vesztegetésként ismert büntetőper, amelyben az ügyészség öt ember ellen emelt vádat a Budapest Airport Zrt. 2006-os taxipályázatához kapcsolódó vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt. A vád szerint a taxitársaság tulajdonosa milliós tételben lefizette a Budapest Airport munkatársait azért, hogy az övé legyen a repülőtéri taxiszolgáltatás lehetősége. Ennek az ügynek az első- és a másodrendű vádlottja is a zrt. volt jogi igazgatója és előadója. A vád szerint közreműködtek abban, hogy a Zóna taxi tulajdonosa a valóságosnál kevesebb fuvarszámot jelentsen be, és így kevesebb szolgáltatási díjat kelljen fizetnie.

Szintén októberben kezdődik a Fortress-ügy tárgyalása, amelynek vádirata szerint a vádlott 2012 és 2014 között – magát egy nem létező cég képviselőjének kiadva – valótlan befektetési lehetőségeket kínálva több mint kétezer sértettet tévesztett meg. Rábírta őket arra, hogy pár százezer forinttól ötvenmillió forint fölöttiig terjedő összegeket bocsássanak a rendelkezésére, és a pénzt részben saját céljaira fordította. A csalássorozathoz a vádlott széleskörű üzletkötői hálózatot épített ki, a csalásban részt vevő cégek pedig elhitették a befektetőkkel, hogy egy neves amerikai vállalat, a „Fortress” kezeli majd a pénzüket. Egyes sértettek kára részben megtérült. A vád szerint összességében mintegy tízmilliárdos csalássorozat történt. Az ügyben elrendelt zár alá vételek értéke megközelíti az okozott kár nagyságrendjét.

 

Októberben folytatódik a bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt tizenegy vádlott ellen júliusban indult Quaestor-ügy tárgyalása. Időközben az igazságügyi informatikai szakértő szakvéleménye nyomán, a törvényszék felhívására az ügyész jelentősen szűkítette a tárgyalás anyagává tenni kívánt elektronikus adatok körét. A vádlottak meghallgatásával megkezdődik a bizonyítási eljárás, mind a 11 vádlott jelezte, hogy részletes vallomást tesz. Ezután várhatóan az igazságügyi könyvszakértő, majd több száz sértett és tanú meghallgatásával folytatódik a büntetőper. Október közepétől december közepéig, majd a téli ítélkezési szünet után júliusig heti két-három tárgyalást tartanak majd a Quaestor-ügyben.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.