Jogerősen sem szabálysértők a Ligetvédők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság eddig több mint ötven ügyben hozott jogerős határozatot, amelyekben rendre megállapította, hogy a Ligetvédők néven ismert civil szervezet tagjai nem követtek el szabálysértést.


Budapest VIII. kerületének jegyzője rendőri intézkedést kért, egy pár nappal korábban meghozott birtokvédelmi határozat végrehajtása érdekében. A Ligetvédők a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülésükkel szabálysértést követtek el a rendőrség szerint, mivel az intézkedő rendőrök többszöri felszólítása ellenére nem hagyták el a munka- és bontási területet. Az eljárás alá vont ligetvédők kifogással éltek a szabálysértést megállapító határozatokkal szemben, amelynek a rendőrség nem adott helyt és felterjesztette az ügy iratait a PKKB-ra.

A PKKB az ügyeket egyenként vizsgálva a Szabálysértési törvényre, a Büntető törvénykönyvre, az Alaptörvényre és egy AB határozatra hivatkozva megállapította, hogy az eljárás alá vontak nem követtek el szabálysértést.

[htmlbox BDT]

A Bíróság döntését azzal indokolta, hogy az eljárás alá vont személyek magatartása nem irányult a rendészeti igazgatás rendje és a jogszerű intézkedések végrehajtása ellen, mivel a résztvevő aktivisták nem tudhattak az intézkedés alapját képező birtokvédelmi határozatról, valamint az intézkedés indokát az intézkedő rendőrök sem közölték az érintettekkel. A PKKB elfogadta az aktivisták érvelését, hogy az előre bejelentett demonstráción, az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogukat gyakorolták.

A PKKB a fentiek alapján megállapította, hogy az aktivisták nem büntethetők olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem volt tudomásuk.

(Fővárosi Törvényszék)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.