Jogszerűen mondtak fel Tátrai Miklósnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélte szerint jogszerűen mondtak fel Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatójának, akinek 2009-ben szüntették meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással.


A másodfokú bíróság szerdán közölte: a törvényszék jogerős ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megismételt elsőfokú eljárásában hozott döntését, amelyben elutasította Tátrai Miklós felperesnek az MNV Zrt. alperessel szemben rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított keresetét.

A Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében felidézi, hogy Tátrai Miklós munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntette meg az MNV Zrt. 2009-ben, a felperes a munkaügyi bíróságtól a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, az elmaradt munkabérét, valamint kárátalány megfizetését kérte.

A 2012. április 12-én kihirdetett elsőfokú ítéletben a munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adott, akkor kimondta, hogy a munkáltató rendkívüli felmondása jogellenes és a felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg. Emellett kötelezte az alperest a felperes elmaradt munkabére, valamint kárátalány megfizetésére – közölte az törvényszék. A bíróság akkor 200 millió forintot ítélt meg Tátrai Miklósnak, akit 2006 végén neveztek ki az MNV élére.

Az ítélet ellen az alperes MNV Zrt. fellebbezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította – idézi fel a közlemény.

A megismételt eljárásban a bíróság 2015. szeptember 29-én a felperes keresetét elutasította, az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A másodfokú bíróság szerdán kihirdetett ítéletében közölte: az elsőfokú bíróság az előírt bizonyítást lefolytatta, az irányadó jogszabályokat alkalmazta, az így meghozott döntéssel a másodfokú bíróság is egyetértett. Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter a felmondást egyebek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. törvény szerinti működéséhez szükséges szabályzatok, illetve a működéséről szóló beszámolók rendre késedelmesen, több esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal készültek el.

Az indoklás részét képezte az is, hogy az MNV Zrt. ellenőrző bizottságának munkájához szükséges adatokat, információkat késedelmesen, vagy nem megfelelő tartalommal szolgáltatta, illetve az ellenőrzések befejezését is késleltette azzal, hogy jelentéseket csak több hónapos késéssel terjesztette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. Ezzel akadályozta azt is, hogy az állami vagyonért felelős miniszter a tulajdonosi ellenőrző testület megállapításairól kellő időben értesüljön.

(MTI)

Public Governance, Administration and Finances Law Review

A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is.

Megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.