Készül az új nemzetközi magánjogi kódex


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztette az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját és az erre vonatkozó határozati javaslatot, amely jelenleg véleményezés alatt áll, majd ezt követően kormányzati elfogadásra vár.


Egy tavaly született kormányhatározat döntött a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság felállításáról és nemzetközi magánjogi szabályozás korszerűsítését célzó munkálatok megkezdéséről. Azóta elkészült a Kodifikációs Bizottság álláspontját tükröző szabályozási koncepció.  

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelet megalkotása óta eltelt közel négy évtized jelentős gazdasági és társadalmi változásokkal járt, melyek következtében jelentősen megnőtt a külföldi elemet tartalmazó jogviszonyok száma. Az új kódex megalkotásának indoka kapcsán különös hangsúlyt helyez a bizottság az európai uniós tagságra, amely ugyancsak jelentősen befolyásolja a nemzetközi magánjogi szabályozást. Rendeletekkel egységesítette ugyanis a tagállamok nemzetközi magánjogát. A helyzetet tovább árnyalja a multilateriális nemzetközi szerződések rendszere. E szerződések a hazaihoz képest eltérő (időnként korszerűbb) szabályokat tartalmaznak.

A koncepció az új nemzetközi magánjogi törvény legalapvetőbb elvi kérdésének az uniós rendeletekhez való viszonyt tekinti. Az uniós rendeletek ugyanis közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, nincs szükség azok nemzeti jogba történő átültetésére. Éppen ellenkezőleg, a kodifikációs bizottság külön kiemeli, hogy a rendeleti előírások egyáltalán emelhetők be a nemzeti jogba még szó szerinti átvétellel sem.

Ugyanakkor, mind a jogalkalmazók, mind a jogkeresők számára különösen fontos, hogy a belső jogból is egyértelműen kiderüljön, melyek azok a kérdések, melyekre az uniós rendeleteket kell alkalmazni. E probléma megoldása mellett további nehézséget jelent, hogy egyes uniós rendeletek a „nemzeti normákat automatikusan kiszorítják”, míg mások „szabályozási hatáskört engednek a tagállamnak”.

[multibox]

A koncepció szerint az új kódex élén kellene általános jelleggel rögzíteni az uniós rendeletek elsőbbségét, emellett azonban célszerű lenne a rendeletek tételes felsorolása is, amelyekre jelenleg a hatályos kódex jogharmonizációs záradéka utal csupán. A tételes felsorolás különösen előnyös és úgymond praktikus is lenne, hiszen a manapság használatos elektronikus jogtárakban a jogszabályi hivatkozások linkként viselkednek, azaz egy-egy uniós rendelet „az új törvény normaszövegéből előhívható lenne”.

A kodifikációs elképzelések szerint az új törvény a jelenlegi kódex szerkezetéből indulna ki, az eljárásjogi kérdések tekintetében azonban az új Polgári Perrendtartás Koncepciójához is igazodnia kell majd.

A 79 oldalas koncepció és határozati javaslat tartalmazza a Kodifikációs Bizottságnak a törvény szerkezetére vonatkozóan kialakított konkrét elképzelését és az egyes részekre vonatkozó részletes jogalkotási kérdéseket is.

A Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság által előkészített koncepció és az igazságügy tárca előterjesztése a www.kormany.hu oldalról tölthető le.

Joganyag: –

Módosítja:–

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: új jogszabály koncepciója, kodifikációs bizottsági javaslat


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.