Irina Podnoszova az orosz legfelsőbb bíróság új elnöke
Irina Podnoszovát nevezte ki az orosz legfelsőbb bíróság elnökévé egyhangú döntéssel szerdán az orosz parlament felsőháza.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cserbenhagyó gázoló előzetes letartóztatásba került, kétmillió forint ellenében kerülhet szabadlábra.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. november 10-én egy hónapra elrendelte annak a nőnek az
előzetes letartóztatását, aki Budapesten 2016. november 7-én napközben személygépkocsival
elgázolt egy 85 éves férfit, aki a baleset helyszínén meghalt – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság arról is rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatást 2 millió forint óvadék befizetése ellenében megszünteti és egyben lakhelyelhagyási tilalmat rendel el nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával.
A gyanúsított a baleset bekövetkezése után a személygépkocsival megállás és a tőle elvárható
segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, valamint a rendőrség értesítése nélkül elhagyta a helyszínt.
Később jelentkezett telefonon a rendőrhatóságnál. Az ügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, szökésének vagy elrejtőzésének
veszélyére hivatkozva. A gyanúsított védője óvadék iránti kérelmet terjesztett elő, egyben indítványozta enyhébb kényszerintézkedés elrendelését.
A bíróság az ügyészi indítványt részben megalapozottnak, a védő indítványát megalapozottnak
találta. A bűncselekmény megalapozott gyanúját a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fényképmelléklet, tanúvallomások, rendőri jelentések, tanúvallomások és okiratok támasztják alá.
A bíróság indokolásában hangsúlyozta, hogy a gyanúsított baleset utáni magatartására, a
bűncselekmény jelentős tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés nagyságára, valamint a közlekedési előéletére tekintettel megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte kizárólag csak kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható. Ezt fokozza az a tény, hogy felmerülhet annak a lehetősége, hogy az elkövetett bűncselekmény súlyosabban minősülhet a további nyomozás
eredményeképpen.
Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságát legsúlyosabban korlátozó, azt ténylegesen
elvonó kényszerintézkedés, azt csak az elkerülhetetlenül szükséges esetekben és mértékig szabad
elrendelni. Az előzetes letartóztatás ugyanakkor nem minősíthető előrehozott büntetésnek, hanem a
büntetőeljárás sikerének a biztosítását szolgáló intézkedés.
Az Európai Jogok Európai Egyezményének 5. cikke, a Polgári és Politikai Jogok
Egyezségokmányának 9. cikke, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Határozatában és
Ajánlásában megfogalmazott elvek közül a legfontosabb: „a kényszerintézkedés alkalmazása ne
legyen automatikus, a szabadságelvonás kivételes eszköz, a megvonás vagy korlátozás csak a
feltétlenül szükséges esetben és csak a feltétlenül szükséges ideig tartson.”
Az emberi jogok fokozottabb tisztelete azt kívánja, hogy a bíró mérlegelése során keresse meg a
kényszerintézkedésnek azt a legenyhébb fajtáját, amely még alkalmas a büntetőeljárás sikerének
biztosítására.
Mindezek alapján a bíróságnak az eljárás minden szakaszában, így az elrendeléskor is kötelessége vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy a gyanúsítottal szemben alkalmazható-e enyhébb
kényszerintézkedés.
A bíróság megállapította, hogy a védő óvadék elfogadása iránti kérelmének törvényi feltételei
fennállnak, elrendelte a terhelt előzetes letartóztatását és a gyanúsított védője által előterjesztett
óvadék elfogadására irányuló indítványának helyt adott. Az óvadék befizetéséről szóló értesítésnek
a bíróságra történő érkezését követően a gyanúsítottat azonnal szabadlábra kell helyezni.
A bíróság az óvadék összegének megállapítása során figyelembe vette a terhelt személyi
körülményeit, vagyoni helyzetét. A gyanúsított védője az óvadék összegének tekintetében
1.500.000,-Ft-ot ajánlott fel, de a bíróság figyelemmel a kiszabható büntetés nagyságára is,
indokoltnak látta az óvadék összegét magasabb mértékben megállapítani, amely már kellően
biztosítani tudja, hogy a gyanúsított az eljárási cselekményeken megjelenjen.
A bíróság a rendezett személyi körülmények mellett az óvadék elfogadását lakhelyelhagyási tilalom
elrendelése mellett látta indokoltnak, ezzel is fokozva az eljárási cselekményeknél való jelenlét
biztosítását. A lakhelyelhagyási tilalom életbe lépését követően a gyanúsított Budapest közigazgatási területét engedély nélkül nem hagyhatja el, tartózkodási helyét engedély nélkül nem változtathatja meg.
A végzés nem jogerős, a terhelt egyelőre előzetes letartóztatásban marad.
Irina Podnoszovát nevezte ki az orosz legfelsőbb bíróság elnökévé egyhangú döntéssel szerdán az orosz parlament felsőháza.
Éjszaka a belga bíróság hatályon kívül helyezte a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) megtartását tiltó polgármesteri határozatot, a rendezvény korlátozás nélkül folytatódhat Brüsszelben – közölte Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!