Kevesebb az egy éven túli ügy


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei év első négy hónapjában tovább csökkent az egy éven túli ügyek száma a Fővárosi Ítélőtáblán, április végén már csak hat ilyen volt – mondta el az ítélőtábla elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.


Ribai Csilla az összbírói értekezlet előtt ismertette: az idei év első négy hónapjában 2705 ügy érkezett az ítélőtáblára, 318-cal kevesebb, mint 2017 ugyanezen időszakában, a bírák ugyanakkor 2988 ügyet fejeztek be, többet, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a folyamatban lévő ügyek száma is: 2016 végén 2274 volt folyamatban, ez tavaly év végére 1694-re csökkent, április 30-án pedig már csak 1444 volt.

Mint mondta, 2016. április 30-án 73 egy éven túli ügye volt az ítélőtáblának, tavaly év végén már csak 22, ez február 28-ára 11-re csökkent, április 30-án pedig már csak hat volt.

Hozzátette: a cél az, hogy a felterjesztéstől számított hat hónapon belül jogerős döntés szülessen az ügyekben. Az idei év első négy hónapjában a polgári ügyek 90 százaléka, a büntetőügyek 80 százaléka befejeződött 6 hónapon belül a Fővárosi Ítélőtáblán.

Az ítélőtábla elnöke elmondta azt is, az első négy hónapban az ítélőtábla által hozott és megtámadott határozatok 57 százalékát helybenhagyta, illetve hatályában fenntartotta a Kúria, a büntetőügyeknél a hatályon kívül helyezési mutató mindössze 2,5 százalék volt.

Ribai Csilla hangsúlyozta, kimagasló eredményt értek el a Fővárosi Ítélőtábla bírái, és joggal lehetnek büszkék eredményeikre.

A Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2017-es évről szólva azt mondta, több ügyet fejeztek be (8815-öt), mint amennyi érkezett (8235), a folyamatban lévő ügyek száma 25 százalékkal csökkent tavaly.

Megjegyezte: a büntetőügyekben 4-5 hónapon belül kitűzték a tárgyalást, a polgári és gazdasági ügyekben 6-7 hónap alatt született döntés 2017-ben. A polgári peres ügyek 97 százaléka, a gazdasági peres ügyek 93 százaléka, a büntetőügyek 98 százaléka, a katonai büntetőügyek 97 százaléka egy éven belül befejeződött a Fővárosi Ítélőtáblán tavaly. A nemperes ügyek 96 százaléka 6 hónapon belül lezárult.

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

 

A fellebbezett döntések – összesen 260 ilyen volt – 67 százalékát helybenhagyta a Kúria, 6,9 százalékát megváltoztatta és 3 százalékát hatályon kívül helyezte 2017-ben. A Kúria az 1111 felülvizsgálati kérelem 38 százalékát érdemi vizsgálat nélkül elutasította, 49 százalék esetében hatályában fenntartotta az ítélőtábla döntését, 5 százalékban megváltoztatta és 2 százalékban hatályon kívül helyezte a táblabíróság döntését.

Arra, hogy az alkotmánymódosítás-tervezet szerint az ítélkezés és a jogszabály céljának megállapítása során a bíráknak elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük, Ribai Csilla elmondta: ez segíti a jogszabályok értelmezését és egységesebbé fogja tenni a joggyakorlatot.

Arra a felvetésre, hogy a közigazgatási bíróságok bírái elsősorban közigazgatási és nem bírói gyakorlattal rendelkeznek majd, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke kifejtette: a bírókiválasztás rendszere és a bírák felkészültsége megkérdőjelezhetetlen. Hozzátette, a bírák a törvényeknek vannak alárendelve, és a bírói esküben is benne van: a jogszabályoknak alárendelve, legjobb tudásuk szerint kell meghozniuk a döntésüket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.