Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság friss döntésében hangsúlyozta: közügyek megvitatása körében a szólásszabadság kiemelt védelmet élvez, hiszen a demokratikus közvélemény alakítása összefüggésében követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejthesse ki gondolatait. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás ennek megfelelően csak szűk körben korlátozható, akkor, ha sérti az emberi méltóság korlátozhatatlan, az emberi státuszt meghatározó lényegét, vagyis a másik személy emberi mivoltában való megalázására irányul. Az ilyen jellegű közlésekre nem terjed ki a véleménynyilvánítás szabadsága.  

Az alapügyben az indítványozó egy új történetkutató intézet vezetőjeként a vele készült interjú során az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálásról fejtette ki álláspontját. Az alapügy – szintén történész – alperese egy hírtelevízió műsorában kritikával illette az indítványozó nyilatkozatát, valamint bírálta az indítványozó és az általa vezetett történetkutató intézet által követett politikai ideológiát. Egy nappal később az indítványozó pontosította saját korábbi álláspontját, és nyilvánosan megkövette azokat, akiket megsértett. Ezt követően az indítványozó az alperes nyilatkozatát sérelmezve bírósághoz fordult, jó hírneve és emberi méltósága megsértésének megállapítását kérve. A rá kedvezőtlen ítélettel szemben később alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozó által kifogásolt alperesi nyilatkozatra kiterjed-e a közügyek vitatását megillető magasabb szintű alkotmányos védelem. Az indítványozó és az alperes megszólalásai a történelmi múlt feldolgozásához kapcsolódtak, vagyis a vita közérdekűnek minősíthető. A következőkben a testület azt vizsgálta, hogy az alperes véleménynyilvánítása tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e, és megállapította, hogy az általa megfogalmazottak értékítéletet fejeztek ki. Végül az Alkotmánybíróság kimondta: az alperes által megfogalmazott bírálat nem került a szólásszabadság védelmi körén kívülre, azaz nem irányult öncélú megalázásra.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

 

Hangsúlyozandó: az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatta, hogy az alapügyben eljárt bíróságok felismerték-e az ügy alapjogi vonatkozásait, illetve a támadott döntés szenved-e olyan mérlegelési hiányosságban, amely alaptörvény-ellenességet vetne fel. Ilyen hiányosság jelen esetben nem volt megállapítható, így a testület az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László, dr. Szívós Mária és dr. Varga Zs. András különvéleményt fűztek. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!