Középtávú intézményi stratégiát készített a Kúria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája, amely megfogalmazza a bírósági rendszerrel és a legfelsőbb ítélkezési fórummal szembeni elvárásokat, valamint foglalkozik azzal az igénnyel, hogy a Kúria korszerűbb, hatékonyabb munkamódszereket alkalmazva biztosítsa a jogegységet.

Darák Péter, a Kúria elnöke a stratégiát bemutató sajtóbeszélgetésen azt mondta: hosszú idő után ez az első „őszinte, világos és egyszerű beszéd” a legfelsőbb ítélkezési fórum állapotáról és céljairól. Kiemelte, hogy mindenki elsősorban stabilitást, állandóságot vár a bíróságtól, azt, hogy garantálja az állami élet és a jogrendszer kiszámíthatóságát.

A stratégiában stabilitás és a változásra való képesség kiegyensúlyozott viszonyát is hangsúlyozni kívánják – mondta, majd szólt arról is, hogy a „fellebbezési bírósági felfogás” helyébe a „jogegységet biztosító bíróság képének” kell kerülnie.

Szerinte mindeddig nem nézett szembe a legfelsőbb ítélkezési fórum azzal a változással, amely az ítélőtáblák tíz évvel ezelőtti felállításával következett be. A Kúria mostani szervezeti felépítése és munkastílusa még mindig a fellebbezési bírósági stílust idézi, holott ezt a feladatot már hosszú idő óta az ítélőtáblák látják el – mondta.

Darák Péter úgy látja, hogy a jogegység biztosítása a mai változó világban „hihetetlen kihívásokat” jelent. A legjelentősebb változás, amivel a Kúriának szembe kell néznie, az a többszintű alapjogvédelmi rendszer, amelynek része az Alkotmánybíróság, a strasbourgi emberi jogi bíróság, az Európai Unió joganyaga, valamint az azt érvényesítő luxembourgi bíróság. „Egy ilyen összefüggésrendszerben kell megalkotni azokat az ítélkezést a mindennapokban befolyásoló mechanizmusokat, amelyek biztosítják a színvonalas gyakorlatot és a jogegységet” – fogalmazott.

A stratégiát megalkotó testület munkájában részt vevő külső szakértő, Bencze Mátyás egyetemi docens elmondta, kidolgozásakor támaszkodtak korábbi dokumentumokra is, mint például az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az egész bírósági rendszerre vonatkozó 2010-es „problématérképére”. Emellett a stratégia megalkotásánál a kúriai bírók szakmai tapasztalatán túl adatokat, felméréseket is felhasználtak, valamit kérdőíveket töltettek ki a bírókkal – közölte.

A stratégiát kidolgozó testület vezetője, Hörcherné Marosi Ildikó kúriai bíró elmondta, a stratégiában hangsúlyos a jogállamiság, a jogbiztonság, az alkotmányosság, és a dokumentum foglalkozik a bírói függetlenség, a transzparencia, a kiszámíthatóság, a bírói etikai hagyományok kérdésével is.

Hörcherné Marosi Ildikó a dialógus fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy a Kúria megkísérli „kinyitni az ablakot” a társadalomra és más intézményekre. Példaként említette, hogy a Kúria a gazdasági ítélkezés kapcsán vagy a gazdasági tárgyú bűncselekmények elbírálásakor a közgazdaság-tudomány szakemberei és eszközei nélkül nem tud megfelelő, igazságos és a törvényeknek, az alkotmánynak megfelelő ítélkezést folytatni.

A közreadott sajtóanyag szerint a stratégia általános célként az átlátható, eredményes és hatékony működés biztosítását jelöli ki, különösen a Kúria jogérvényesítési tevékenységének területén. Ennek részeként cél a joggyakorlat-elemezés rendszerének kiépítése, az alsóbb fokú bíróságokkal intenzívebb kapcsolatok kiépítése és a jogegységesítést elősegítő dokumentumok minél teljesebb publikálása.

A stratégia a középtávú célok megvalósítása érdekében szól a Kúria kollektív ítélkező tevékenységének, a „nagytanácsi” struktúra kialakításának megerősítéséről, a jogegységesítő eszközöknek a kúrai ítélkező hagyományokhoz igazodó, tudatos alkalmazásáról, valamint a jogalkotás előkészítésében való hangsúlyosabb részvétel lehetőségéről is.

(Forrás: MTI)

---