Külföld gyerekkel: jól jön a szülői nyilatkozatot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem előírás, de érdemes szülő hozzájáruló nyilatkozatot vinni, ha csak az egyik szülővel utazik külföldre a gyermek. 


Nem írja elő jogszabály vagy nemzetközi egyezmény, de ha rövidebb időre utazik az egyik szülő a gyermekével külföldre, érdemes a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatát magával vinnie, amit a nagyobb biztonság érdekében közjegyzői okiratba is lehet foglalni – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerdán az MTI-vel. 

Mint írták, a hozzájáruló nyilatkozatot nem muszáj közjegyzői okiratba foglalni vagy akár aláíráshitelesítéssel ellátni, a külföldi hatóságok számára sok esetben elegendő egy magánokirat is. Érdemes mégis közjegyzőhöz fordulni, mert a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat közokirat, ezért jóval nagyobb a valószínűsége, hogy azt a külföldi hatóságok feltétel nélkül elfogadják. Hiteles fordítás is készülhet a közjegyző előtti beleegyezésről, vagy a nyilatkozó fél eleve idegen nyelven is megírhatja azt. 

Hozzátették: a közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott okiratot külföldi felhasználás céljából a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemzetközi felülhitelesítéssel (úgynevezett Apostille-jal) látja el, amelyet a világ 115 országában ismernek el. 

Így, ha a külföldi hatóság érdeklődne a gyermek státusza felől, egyértelműen és közokirattal bizonyítható, hogy a gyermek nem jogellenesen tartózkodik külföldön. Az aláíráshitelesítéssel és a nemzetközi felülhitelesítéssel is ellátott nyilatkozat nem kerül többe pár ezer forintnál, azaz egy átlagos utasbiztosítás áránál, és gyorsan beszerezhető: a közjegyzőnél és a MOKK-nál is adott esetben percek alatt elkészülnek az iratok – tették hozzá. 

 

A kamara közleménye szerint a hozzájáruló nyilatkozat okiratba foglalásához mindössze a nyilatkozatot tevő (a gyerekkel nem utazó) szülőre, az ő okmányaira valamint a gyermek vagy gyermekek adataira van szükség. Amennyiben a szülő csak aláíráshitelesítést kér, akkor az okmányokon kívül a már megírt hozzájáruló nyilatkozatot is el kell vinni a közjegyzőhöz, és azt majd előtte kell aláírni. 

Arra is felhívták a figyelmet, hogy jogellenes, és adott esetben bűncselekmény is lehet huzamosabb ideig a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre vinni a gyermeket, még akkor is, ha az adott szülőnél van elhelyezve. Függetlenül attól, hogy a szülők együtt élnek-e, vagy elváltak, ilyen esetben célszerű és indokolt a gyermek külföldre viteléhez írásban beleegyeznie a szülőtársnak – tették hozzá. A kamara megjegyezte: ha a másik szülő nem adta a hozzájárulását, illetve engedélyét, a gyámhivatal döntését kell kérni a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölésére.  

Mint írták, határozott idejű külföldi tartózkodás esetén érdemes belefoglalni a nyilatkozatba a külföldön tartózkodás idejét, annak végső időpontját, és ekkor a hozzájárulás csak erre az időszakra fog vonatkozni. Ezáltal az itthon maradó szülő bebiztosítja, hogy a másik szülő a megállapodás szerint tartózkodjon a gyermekkel külföldön, ellenkező esetben pedig felléphet a hatóságoknál – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.