Kúriai évértékelő: a jó kommunikáció és a jogfejlesztés fontos feladat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria jogfejlesztő tevékenységének köszönhetően például megszülettek a devizahiteles ügyek jogegységi határozatai, fontos szerepe van a joggyakorlat-elemzéseknek.


A Kúriának fontos szerepe van a jogi életben, hiszen ítélkezési feladata mellett részt vesz a jogfejlesztés folyamatában is, legyen szó például a devizahiteles és sok más ügyben születő jogegységi határozatokról, az alsóbb bíróságok ítélkezését górcső alá vevő joggyakorlat-elemzésekről, a törvénytervezetek véleményezéséről vagy épp az ezek nyomán született, a bírói gyakorlathoz és a mindennapokhoz jobban illeszkedő új, illetve módosított jogszabályokról. Utóbbira példaként említhető a népszavazási törvény közelmúltbeli módosítása – mely kiiktatta az versengő kezdeményezés igencsak rossz intézményét –, a készülő új büntetőeljárási törvény (Be.) és az új polgári törvénykönyv (Ptk.) közelmúltbeli módosítása, melyet a Kúria eredendően nem támogatott, s a kódex végül az eredetinél kevesebb változtatáson esett át. Minderről a legfőbb bírói fórum vezetői beszéltek szerdai, félévértékelő sajtótájékoztatójukon, melyen elhangzott az is, a tavalyihoz képest 2016 első hat hónapjában jelentősen nőtt a kúriai ügyérkezések, különösen a devizahitelekkel kapcsolatos beadványok száma.

Ami a részleteket illeti, Darák Péter elnök rámutatott, 445 gazdasági érdekeltségű felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, ami jelentős növekedés, hiszen tavaly ilyenkor még csak 165 ilyen volt. Ezek egyébként főleg devizahiteles ügyek. A Kúrián egy jogegységi csoport is megkezdte a munkáját, ami az új Ptk. alkalmazását figyeli. Ezzel kapcsolatban az elnök emlékezetett arra, június 5-én újabb jogegységi határozat született a devizahiteles ügyekben.

A Kúria – egy nemzetközi munkacsoport, illetve projekt keretében – kiemelten foglalkozik az európai legfelsőbb bíróságok rendelkezésére álló lehetőségekkel. Ezek esetében egyre nagyobb hangsúlyt kap ugyanis a nyilvánosság előtti megjelenés mikéntje, minősége és mennyisége, összességében tehát a legfelsőbb bíróságok kommunikációja. Különös tekintettel arra, hogy a Kúria honlapját 900 ezren látogatták meg az elmúlt fél évben. A közérdeklődés tehát igen nagy, ebben a média részéről a legtöbben a devizahitelesekkel, a vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazással és a kvótareferendummal keresték őket. Ezt felismerve tájékoztató filmeket is készít a Kúria, melyeket a honlapján tesz közzé. Így sor került a vörösiszap-, valamint a West Balkán-tragédia esetfeldolgozására és újabbak is készülnek.

Darák Péter, a Kúria elnöke

A Kúria életében fontos szakmai állomás volt, hogy Budapest lehetett a házigazdája az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) XXVII. kongresszusának május 18–22. között, az eseményen mintegy négyszázan vettek részt, köztük az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai. Darák Péter hozzátette, egy másik fontos esemény lesz ősszel, amikor az alkotmányjogi panasz intézménye kapcsán felmerülő vitatott kérdéseket szeretnék tisztázni egy, az Alkotmánybírósággal közös konferencián.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese szerint a médiát érthető módon érdekli a büntetőeljárási ügyek változása. E tekintetben fontos állomás lesz az új Be. megszületése, a kódex várhatóan 2018 elején léphet hatályba, és a korábbi évtizedek tapasztalatára, benne a bírói gyakorlatra épül majd. A büntetőeljárás reformjának előkészítése, kodifikációja 2013-ra datálódik, s célja a hatékonyság és a gyorsítás elérése. A kodifikációban a Kúria részéről egyébként két bíró is részt vesz, egyikük maga az elnökhelyettes. Az új Be. fontos eleme lesz például, hogy a kényszerintézkedések esetében is figyelembe veszi majd a strasbourgi bíróság észrevételeit, így az előzetes letartóztatás csak a legvégső igazságszolgáltatási eszköz lehet a büntetőeljárás során. Kónya István hozzátette, kiszélesedik az óvadék alkalmazásának intézménye, emellett a terhelt (vádlott) perben való részvétele jogosultsággá változik, azaz az eddigi kötelezettség helyébe lép.

Az elnökhelyettes megemlítette még az idén június 16-án hatályba lépett immár negyedik – az ’56-os megtorlásokkal kapcsolatos – semmisségi törvényt. Ki kell ugyanis mondani: olyan perek zajlottak akkoriban, melyeknek nincs helyük az igazságszolgáltatás rendszerében, és ezeket semmissé kell tenni.

Egy másik, a közvéleményt és a médiát érdeklő témáról, a népszavazási ügyekről szólva Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője elmondta, ezek szabályozása a világ más pontjain sem egyszerű. A népszavazási törvény a gyakorlatban mutatott olyan visszásságokat, melyek a jogalkotó beavatkozását igényelték. Ilyen volt a versengő kezdeményezés intézményének kiiktatása, aminek negatív hatását a vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazási kezdeményezések ügye jól mutatta. A Nemzeti Választási Iroda előterében lezajlott téli események bebizonyították, hogy a törvény e tekintetben nem teljesítette a jogállami kritériumokat. Kalas Tibor szerint a kúriai döntések nyomán született törvényváltozásnak köszönhetően most már párhuzamosan is lehet aláírást gyűjteni. A kollégiumvezető hozzátette, a törvénymódosítás persze nem zárja ki, hogy a jövőben is előfordulhatnak problémás helyzetek.

Wellmann György (jobbról)

Wellmann György, a polgári kollégium vezetője elmondta, 1719 ügy érkezett az első fél évben, ami négyszázzal több, mint a korábbi hasonló időszakban. A legnagyobb mértékben a devizahiteles ügyek száma ugrott meg. A harmadik devizahiteles jogegységi határozat azt mondta ki, hogy akkor is érvényes a devizahiteles szerződés, ha abban csak a forintösszeg szerepel, a devizaösszeg pedig külön dokumentumban áll. Ezzel egyébként semmi újat nem mondott ki a Kúria.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a bírói függetlenség része, hogy alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz bármely jogegységi határozattal szemben, de amíg e határozatok érvényesek, addig azok minden bíróra kötelező érvényűek. A kollégiumvezető szerint szó nincs arról, hogy egyes devizahiteles perekben „a bankoknak lejtene a pálya”, a bírák a törvények alapján járnak el, s nem mérlegelik, a döntés melyik félnek kedvez. Wellmann György nem érti a szerződés semmisségének megállapítására vonatkozó beadványozókat sem, hiszen ha azt ki is mondaná bármely bíróság, egyben azt is jelentené, hogy a tőketartozás bizonyos kamatokkal azonnal esedékessé válik, tehát a devizahitelesnek azonnal egy összegben kellene azt visszafizetnie. Ráadásul a szerződés érvénytelensége okának a megkötéskor kell fennállnia, ám a devizahitelek esetében csak a megkötés után „borult fel” a felek, azaz a bank és a hitelfelvevő közti egyensúly.

Székely Ákos

Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője nemzetközi kitekintésben értékelte tevékenységüket. Elmondta, az Európai Unió Bírósága szerint a magyar nemzetközi elfogatóparancs nem EU-konform, azaz ez alapján egyetlen műás állam hatósága sem ad át hazánknak senkit. Hogy emiatt a folyamatban lévő és jövőbeni büntetőügyek ne álljanak le, a napokban az OBH-n lesz egy tanácskozás, melyen a szükséges teendőket vitatják meg.

Az új Be. fontos része lesz, hogy a jövőben az első- és a másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyező verdikt ellen is lesz fellebbezési lehetőség. Jelenleg ezt a kérdést a Kúria egy jogegységi határozattal hidalta át.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.