Küzdeni kell az egyenlő bánásmódért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács a rasszizmus elleni világnapon kiállt a diszkrimináció elleni küzdelem fontosságáért. Az ET szerint az érintettek védelme és a hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása érdekében törvényben vagy alkotmányban kell garantálni a független, széles jogkörrel rendelkező egyenlő bánásmód betartását ellenőrző hatóságok működését. 


Az egyenlő bánásmód hatóságoknak önálló döntési jogkört kell biztosítani a belső szervezetükre, a költségvetésükre, az alkalmazottaikra és a  tevékenységükre vonatkozóan.

A hatóságoknak anyagilag, politikailag és szervezetileg is függetlennek kell lenniük a mindenkori végrehajtó hatalomtól, illetve a tagállamoknak megfelelő erőforrásokat kell biztosítaniuk a működésükhöz – fejtette ki az ET Rasszizmus Elleni Bizottság a rasszizmus elleni világnapon kiadott közleményében.

[multibox]

A Bizottság az ET egyik emberi jogi szerve, amelyben független szakértők vizsgálják az olyan problémákat, mint a rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus, és a faji, nemzetiségi, bőrszín, állampolgárság, vallás és nyelvi alapú diszkrimináció. A bizottság a vizsgálati eredményeiről jelentéseket és ajánlásokat készít az ET és a tagállamok számára.

Az ET felhívta a figyelmet, hogy San Marinón kívül minden tagállam rendelkezik olyan hatósággal, amely az egyenlő bánásmódot vizsgálja, de jelentős részük nem tekinthető függetlennek. Nemrég 35 tagállam hatóságát vizsgálta meg az ET és 11 esetben tett javaslatot a függetlenség növelésére.

A rasszizmus elleni bizottság elnöke szerint: „Az egyenlő bánásmódot vizsgáló hatóságnak a politikai pártok és a kormány befolyásától mentesen kell működnie, és minden eszközzel támogatnia kell a hátrányos megkülönböztetést elszenvedőket, a panaszok befogadásától az ügyek bíróságra viteléig, illetve az áldozatok képviseletéig. Az elnök reményét fejezte ki, hogy minden tagállam átülteti majd az ET javaslatait.

Az elnök munkája során azt tapasztalta, hogy: „Azoknak az embereknek, akiket diszkriminálnak sokszor nincs megfelelő idejük és pénzük a jogaik érvényesítésére. Nekik először érzelmi támogatást kell nyújtani, majd ezt kell kiegészíteni jogi tanáccsal és segítségnyújtással. A hatóságoknak kiemelt szerepük van a jogszerű állapot helyreállításában. A hatóságoknak ezért nemcsak a fővárosokban, hanem legalább régiós szinten elérhetőnek kellene lenniük, hogy hatékonyabban fel tudjanak lépni a hátrányos megkülönböztetés ellen.”

Az elfogadott ajánlás alapján az egyenlő bánásmód hatóságoknak elő kell segíteniük az egyenlő elbánás érvényesülését. meg kell akadályozniuk a hátrányos megkülönböztetést. A hatósági eszközök közül az ET a vizsgálatok lefolytatását, a kutatások készítését, a tudatosság növelését, a kialakult jó gyakorlatok megismerhetőségét, ajánlások elfogadását, és a jogalkotásban való részvételt helyezi előtérbe. A magyar Egyenlő Bánásmód Hatóság ezenkívül rendelkezik az ET által kiegészítő funkcióként számon tartott jogi kötőerővel bíró döntések meghozatalának képességével is. Az ajánlás szerint a hatóságok jogi kötőerővel nem bíró ajánlásokat is megfogalmazhatnak, amelyeket a tagállami törvényhozásnak a jogalkotás során figyelembe kell vennie.

(coe.int)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.